Skip navigation

Kerékpáros turizmus

„Magyarországon a kerékpárt az 1970-es, 1980-as években még korszerűtlen járműnek, a kerékpárosokat pedig sok gondot okozó közlekedőknek tekintették (Terra Stúdió Kft. 2005. p. 15)”. Az elkülönített kerékpárutak, kerékpársávok hossza az 1990-es évek elejétől növekedett fokozatosan (az ezredfordulóra már meghaladta az 1300 km-t), s egyre több kis forgalmú utat, árvízvédelmi töltést kapcsoltak be a kerékpárbarát úthálózatba. Mindezek ellenére a magyar kerékpárutak hossza és minősége még messze nem üti meg a kívánt szintet.

A kerékpározás a rekreációs célú sportturizmus egyik jelentős és igen gyorsan fejlődő ágává vált. A kerékpározás egy életen át űzhető, igazi környezetkímélő sport, melynek hódolói egyénileg, vagy szervezett formában indulhatnak útnak kerékpárúton, országúton, vagy hegyi kerékpárutakon. A kerékpártúrázás nehézségi foka a könnyűtől az extrém fizikai teljesítményekig terjed, függően a terep- és időjárási viszonyoktól, a megtett szakaszok hosszától, a kerékpáron vitt felszerelés mennyiségétől. Hazai domborzati viszonyaink kiválóan megfelelnek a kerékpártúrázáshoz, de sajnos sok helyütt  hiányoznak a kerékpárutak és a kerékpáros szolgáltatások (szerviz, büfé, kerékpáros-barát szállás).

Népszerű túraútvonalak : Balatoni bringakörút (231 km), Végig a Duna mentén (457 km), Végig a Tisza mentén (549 km), Végig az Alpokalján (292 km), Dél-Baranyában: Mecsek-Villányi-hg. (179 km), Budapesttől a Velencei-tóig (172 km), Túra a Kiskunságon (240 km), A Hortobágy vidéke (133 km), A Körösök vidékén, Békésben (190 km), Északi várak és kastélyok (Börzsöny-Cserhát (121 km), A Bükk-fennsík-Aggteleki-karszt-Zempléni-hegység (404 km) (4).