A turizmus pszichológiai alapjai – csak stressz-oldás a turizmus?
Készítette: Dr. Balogh László
Napjainkban egyre népszerűbb kutatási terültté vált a turizmus pszichológiai hátterének vizsgálata. Ez gyakorlatilag érthető is: azok a társadalmi és gazdasági változások, melyek néhány évtizede lezajlottak/zajlanak, lehetővé teszik (sajnos azért még nem mindenki számára), hogy a munkavégzésen kívüli szabadidejükkel maguk gazdálkodhassanak az emberek. Így az utazás is egyre népszerűbbé vált. De számos kérdés merült fel, érintve gazdasági, marketing, menedzsment, életminőség területeket éppúgy, mint azt, hogy milyen pszichológiai folyamatok állnak a turizmus hátterében, miként választanak desztinációt az emberek, mivel lehet hozzájárulni az elégedettségük szintjének növeléséhez, hogyan járulhat hozzá a turizmus a hatékonyabb munkavégzéshez, és lehet több lépcsőn keresztül gazdaságélénkítő hatású, vagy éppen hogyan képes közösséget, családot formálni.
Számos kutató (Pearce, 1982, 1991, Gross, 1994, Oppermann et al, 1999) igyekezett azonosítani azokat a faktorokat, melyek a turizmus és a legtágabban értelmezett pszichológia közötti kapcsolatot jellemezhetik.
A turizmus pszichológiai, közvetlenül az életminőségre és a testi-lelki jól létre gyakorolt hatásait több szektor is érezheti. Az egyén szintű következményektől, a kiscsoporton át (család, munkahely, baráti közösség), a társadalom egészét, beleértve annak ökonómiai, gazdasági, stb., formálhatja a turizmus. A pszichológia a turizmus kapcsolatában lehet független és függő változó is. Nevezetesen vizsgálhatjuk azt, hogy miért, milyen okok miatt kezd el valaki a turizmus felé orientálódni (stressz-oldás, kiégés, új dolgok iránti megismerési vágy, aktív vagy passzív pihenés, stb.), de azt is, hogy a turizmusnak milyen pszichológiai hatásai lehetnek egyén, csoport, vagy össztársadalmi szinten.
Ajánlom figyelmükbe az alábbi, a turizmus életminőségre gyakorolt hatásait vizsgáló tanulmányt:
http://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/1213/2422
Mivel a turizmus egy igen prosperáló piaci terület, ezért nem lehet csodálkozni azon, hogy a pszichológián belül, a „vásárlói, felhasználói" terület is igen jelentős érdeklődésre tart számot. A turizmus szolgáltatói igyekeznek minden, így ennek a pszichológiának az eredményeit, kutatásit is felhasználni az üzleti versenyben (R. R. Perdue, H. J. P. Immermans, M. Uysal, 2004). Ebben az egyén, mint felhasználó oldaláról, az érzékelést, észlelést, a motivációt, az érzelmeket, és a tanulást helyezik előtérbe, ezeken keresztül valósulnak meg az ingerre – miért akarok elutazni - adott válaszok, maga az utazás.
Mint ahogyan az életben sok minden más, a turizmus is egy tanult, a környezet által befolyásolt, az aktuális divathoz, trendekhez igazodó folyamat. Nagy a szerepe a közvetlen környezetnek, a családnak (ez, mint elsődleges szocializációs színtér egyébként is meghatározó), a baráti társaságnak, a felhasználót „bombázó" médiának. És nem utolsó sorban az anyagiaknak, talán külön fejezetet is megérne az, hogy egyesek miként képesek jelentős összegeket hitelre felvenni, hogy utazhassanak. Lehet, hogy ez is egyfajta addikció? Sokak szerint, igen.
A turizmus pszichológiájának folyamatát leíró irodalmakban az alábbi fogalmak kerülnek előtérbe: a döntést megelőző attitűdök, érzelmek, információfeldolgozási folyamatok, a választás, döntés, a megvalósítás, a megelégedettség, a társas interakciók.
Külön említést érdemel a sportturizmus, hiszen a részvételi motiváció itt még összetettebb, attól függően, hogy az eseményturizmus (sportesemények látogatása), a sportban való részvétel miatti utazás (maratoni, síelés, stb.), vagy a kettő összekapcsolódásáról beszélünk. Ezeknek a személyiséglélektani, szociálpszichológiai, szervezetpszichológiai, egészségpszichológiai, sőt kulturális pszichológiai összetevői rendkívül izgalmas kutatási területet biztosítanak.
A fejezet célja, az volt, hogy rövid betekintést adjon a témába és egyáltalán felhívja a figyelmet arra, hogy a pszichológián belül milyen jelentős szerepet kap a turizmus vizsgálata.