Skip navigation

Az egészségturizmus fejlődési irányai

Az egészségturizmus az utóbbi évtizedekben kezdett tömegjelenséggé, mi több globális jelenséggé válni. A fejlett országok lakói egyre egészségtudatosabban igyekeznek élni, egyre több időt és pénzt képesek fordítani fizikai, mentális és érzelmi egészségük, jólétük megőrzésére. Mindezt lehetővé teszi, hogy az aktív korosztály jövedelmi helyzete képes biztosítani az egészségre fordítható diszkrecionális (a létfenntartásra fordított összegen felüli, szabadon felhasznált) jövedelemrészt. A keresleti igényeket serkenti továbbá az életszemlélet alapvető megváltozása: az egzisztenciális javak megszerzésére és fenntartására irányuló törekvések erősödése a családalapítási hajlandósággal szemben. A vállalatok, vállalkozások stratégiai gondolkodásában szintén növekvő szerepet tölt be a humánerőforrás egészsége, értékteremtő képességének fenntartása, a helyettesítés, pótlás okozta többletköltségek elkerülése.

Mindehhez járul még a fejlett országok népességének elöregedési folyamata. Az időskorú, társadalmi ellátásban részesülő és/vagy megtakarításokkal rendelkező népesség egyre szabadabban gazdálkodhat szabadidejével (Kátay Á. 2010), emellett betegségeik orvoslásában egyre inkább a természetes gyógytényezőket kívánja használni. Ennek köszönhetően még mindig nő a klasszikus egészségturisták száma, akik a hagyományos gyógyászati szolgáltatások mellett egyre több – életkoruknak és egészségi állapotuknak megfelelő – kiegészítő szolgáltatást és programot is keresnek (Molnár Cs. 2011). Ugyanakkor egyre fiatalabb korosztályok jelennek meg igényeikkel az egészségpiacon, elsősorban a wellnessnek köszönhetően. A család- és gyermekbarát szolgáltatásokat igénylők kereslete nem csak a turisztikai infrastruktúrával (fürdők), hanem a szuprastruktúrával (szállás- és vendéglátóhelyek) kapcsolatban is markánsan megjelenik. Az egészségturizmus növekedési üteme tehát messze felülmúlja a klasszikus turisztikai kereslet emelkedését, amiben az igazi húzóerőnek a wellness tekinthető.

A modern egészségturizmus legfőbb trendje az egészség szempontjainak felértékelődése mellett a dizájn fokozódó jelentősége, valamint a komplexitás növekedése. Ez utóbbi azt jelenti, hogy számos, egymáshoz kapcsolódó tényezőt használnak a cél, az egészségesebb élet eléréséhez. Egyrészt ezek együttese vezet eredményre (illetve ezek összességére van kereslet), másrészt több szolgáltatás együtt eredményez üzletileg is sikeres működést (Várhelyi T. 2011/12). Új tendencia, a hogy a kezelésektől már nem csak különlegességeket, kellemes élményeket, hanem valós, hosszú távú hatást várnak a páciensek, ami az orvosilag megalapozott és javasolt kezelések és kúrák jelentőségét növeli.

Az egészségturizmus jelentős fejlesztési terület a legtöbb olyan országban, amely szerencsés adottságokkal (pl. természetes gyógytényezőkkel) rendelkezik. Az előzőekből azonban az is kiderült, hogy egészségturisztikai szolgáltatás innovatív megoldásokkal is létrehozható, ezért manapság olyan országok is versenybe szállnak a globális piac felosztásáért, amelyek természeti gyógytényező hiányában, kreatív megoldásokkal fejlesztik ki sajátos terméküket.

Az egészségturizmus keresleti trendjeit vizsgálók megegyeznek abban, hogy a hagyományos gyógyítás (terápia, kúra) egyre inkább háttérbe szorul, és az átfogó wellness-élményre helyeződik a hangsúly, egyfajta „összemosódásként” (Mintel 2007, Smith, M.– Puczkó L. 2010). Mindez természetesen nem arról szól, hogy a gyógyító eljárásokra, kúrákra nincs szükség, hiszen az idősödő társadalmak jellemzői és a jóléti államok társadalmi-strukturális problémái miatt a gyógyturizmus különféle válfajai is egyre inkább felértékelődnek. Az igényes, fizetőképes kereslet azonban egyre fontosabbnak tartja a gyógyulás megfelelő környezetének biztosítását, a testreszabott, professzionális egészség-programok jelenlétét a gyógyintézetekben. A fiatalok és középkorúak számára egyértelműen az aktív spa, vagy wellness élmény az, ami a középpontba kerül. A fogyasztók egyre inkább a magas minőséget preferálják az általuk igénybe vett komplex termék minden összetevőjét illetően. Mind a wellness, mind a gyógyturisztikai szolgáltatások fejlesztésében érdemi szempont a vendégkör összetételének körültekintő megválasztása.

A kínálati trendeknek köszönhetően, egyre népszerűbb az egészségturisztikai termékek kombinálása valamilyen más turisztikai termékkel (pl. a wellness főprofilhoz kapcsolt konferencia-, hivatás-, incentive, golf-, vagy síturizmus). „Több szolgáltatás egy helyen való igénybevételének lehetősége előnyt jelent, mivel a fogyasztói kereslethez való alkalmazkodás követelménye egyre inkább az „all inclusive”-szolgáltatások felé orientálódik (OES 2007, p. 20)”. A turisták lehetőség szerint rövid idő alatt sokat akarnak átélni és szeretnének sok pozitív élménnyel hazatérni.

Összességében elmondható, hogy az egészségtudatos szemléletmód, az egészséges életmód felértékelődése és expanziója következtében világszerte megfigyelhető az egészségturizmus térnyerése, ugrásszerű növekedése. „A gazdaságtudományi szakemberek is a wellness- és az egészségügyi szektorban látják a jövő gazdasági növekedésének fő motorját. A kínálat növekedésével egyre újszerűbb szolgáltatások jelennek meg a piacon. A növekedés dinamizmusa hosszútávon meghatározza az adott ország turisztikai piacon betöltött pozícióját (Sándor R. 2011)”.

Bővebben: http://epa.oszk.hu/00000/00007/00042/pdf/Mikes_International_0111.pdf

Az egészségturizmus önmagában nem képes megváltoztatni a civilizációs ártalmak (pl. mozgásszegény, stresszes életmód) következményeként jelentkező negatív fejleményeket (pl. elhízás, cukorbetegség, érrendszeri problémák kialakulása). A közvetlen, mindennapi társadalmi környezet hatása, a helyes életvitel, a rendszeres testmozgás szakmai, szervezeti és infrastrukturális feltételei (pl. sportszakemberek, rekreációs parkok, sportegyesületek, fitnesztermek) a kulturált kikapcsolódás, a rekreáció lehetőségei továbbra is a rendkívül fontos szerepet kapnak az egészséges társadalom kialakításában.