11.1.1. Az iskolai alkalmasság kérdései
A fogalom is változott, korábban iskolaérettségről beszéltünk. Az iskolakészültség, az iskolai alkalmasság fogalmak pontosabban fejezik ki azt a törekvést, hogy milyen tényezőket kell figyelembe vennünk az iskolába lépés döntéséhez.
Az iskolába lépés során az alábbiakkal szembesül: az iskola rendje mindenkire érvényes szabályokon alapul, amit neki is mindig be kell tartania. Ilyen szabályok betartását korábban senki sem várta el a tőle. Ezt a változást fel kell ismernie. Nem csak a viselkedés, hanem a beállítottság is megváltozik. A tanulás ténye napi tevékenységgé válik, nem érdeklődésétől és pillanatnyi elhatározásától függ. Még erős az elsajátítási motiváció: mindenre képes vagyok, tanulni akarok.
Hallgatók figyelmébe!
Korábban (20-30 évvel ezelőtt) az óvodában maradás javaslata szégyennek számított, a gyermek értelmi fogyatékosságának, legalábbis jelentős elmaradásának jelzéseként értelmezték a szülők. Ma már nagy fordulattal éppen ellenkezőjét tapasztalhatjuk: a szülők maguk szeretnék, ha gyermekük még egy évet óvodában tölthetne.
Szervezzenek egy vitafórumot arról, mi lehet ennek szemléletváltozásnak az oka?
Az érettségről az alkalmasság fogalmára váltás szemléleti következménye a rugalmas beiskolázás.
A rugalmas beiskolázás azt jelenti, hogy a 6. életévüket május 31. után betöltött gyermekek külön eljárás nélkül is még egy évet maradhatnak az óvodában, ha a szülő ezt így gondolja, illetve további egy évet, ha a szakemberek látják ezt szükségesnek. A rugalmasság elvben fordítva is érvényesül, a gyermekek akkor is kezdhetik az iskolát, ha a hatodik életévüket az december 31-ig töltik csak be.
A rugalmas beiskolázásból az elmúlt két évtizedben tendenciaszerűen kései beiskolázás lett. A szülők már nem érzik stigmának, ha gyermekük egy évig még az óvodában marad. Ennek ellenkezője érvényesül, a gondtalan óvodáskor meghosszabbítása. A tanulási korlátokról egyre több szó esik, és a prevenciós törekvések is szélesebb értelmezést nyertek. A másik folyamat az óvoda-iskola átmenet szervezett formájú megoldása. Mindkét esetben az óvoda egyre lényegesebb helyet kap az oktatási rendszerben(Kende-Illés, 2007).
Az óvodában való visszatartás azonban számos elméleti és gyakorlati dilemmát vet fel, ha a gyermek az automatikus visszatartáson kívül nem kap semmilyen felzárkóztatást segítő fejlesztést. Továbbra is csupán a készségfejlődés spontán lehetősége marad meg, miközben az iskolai alkalmassághoz szükséges, ún. kritériumorientált készségek spontán már nem fejlődnek intenzíven tovább (Nagy, 2007)
Az alábbi táblázat igazolja, hogy a készségfejlődésnek meghatározható fejlődési ideje van.
A készségek, képességek fejlődési sajátosságai
11.1.1.1. Az iskolai alkalmasság kritériumai
A pedagógiai diagnosztika szempontsorában találkozhatunk már korábban mért eljárásokkal. Ilyen a DIFER (3. fejezet), a figyelem (9. fejezet) és az emlékezet (10. fejezet) mérése, valamint a taníthatóság (8. fejezet) mérésének szemlélete.
Biológiai (szomatikus) kritériumok:
A testalkat megváltozik (élettani görbület), a fogváltás megkezdődik. Az ujjperecek csontosodása is jellemző. Az érzékszervek működése differenciálódik. Hat éves korára egy átlagos gyermek kb. 120-130 cm magas és 20-22 kg súlyú.(Kulcsárné, 2014)
Az idegrendszer kiegyensúlyozottá válik, a gyermek megtanul uralkodni mozgásvágyán.
Finomabb mozgáskoordináció jellemzi, képes lesz az írástanuláshoz szükséges finommozgás kivitelezésére. A koordinált írómozgásnak összehangolt szemmozgással párosul, ez az összehangolt szenzomotoros koordináció. Az iskolába lépés idejére kialakul az egyik kéz dominanciája és a szabályos ceruzafogás.
Az un. „keresztcsatornák” biztosítják, hogy a gyermek egymástól függetlenül tudja mozgatni a végtagjait. A fejbiccentő izmok és a mimikai izmok mozgásainak is függetlennek kell lennie egymástól. Egyébként nehezített az írástanulás: a gyermek nem csak a kezével ír, hanem a lába, a nyelve, az egész teste követi a kéz mozgását. Az akaratlan, fölösleges mozgások sok energiát emésztenek fel. (Kulcsárné, 2014)
Terhelhető legyen, ne legyen fáradékony: az életkorához mért feladatokat végig tudja csinálni, ne igényeljen még napközbeni alvást. A fáradékony gyermek figyelme rövid idejű, hamar nyűgös, étvágytalan lesz.
Hallgatók figyelmébe!
Határozzák meg azokat a kritériumokat, amelyek egy hátrányos vagy elhanyagoló környezetben élő gyermek szomatikus fejlődését hátráltatják! Hogyan nézhet ki egy ilyen gyermek, milyen a testi fejlettsége és miért?
A pszichés (mentális) alkalmasság kritériumai:
Beszéd: tiszta artikuláció (szenzitív szint), összefüggő beszéd, a magyar nyelv grammatikai szabályainak alkalmazása (expresszív szint). Megfelelő hangképzéssel, tartalmi szempontból értelmesen és összefüggően fejezi ki magát. Fogalmi rendszerének köszönhetően képes a hallott beszéd tartalmi követésére.
A beszédhiba nem csupán esztétikai hiba. Az olvasástanulás (dekódolás) kezdeti idejében kettős kódolást alakít ki az, hogy a beszédhibás tanuló rögzíti a saját torzított, és a tisztán artikuláló környezet hangejtését is. A helyesírás tanulását is bizonytalanná teszi ez a kettős kódolás.
Differenciált vizuális és akusztikus észlelés.
A vizuális észlelés tulajdonságai iskolai alkalmasság esetén: az alak, forma, méret, szín pontos felfogása. Az összetartozó részek értelmes egészként való észlelése (Gestalt-látás). Megadott formák, színek megtartása, kiemelése egy képi környezetből. Adott tárgyak térbeli helyzetének helyes felismerésére, megítélése. Vizuális információk téri elrendezésére, sorba rendezésére. Analízis és szintézis, a formák arányának és irányának szempontként való kezelése, az iránykövetés képessége.
Akusztikus észlelésnél az auditív információk pontos észlelése, megkülönböztetése. Adott hangok kiemelése, sorrendiség tartása, hangcsoportok egységbe foglalása. Az alak-háttér elkülönítése akusztikus szinten is fontos, hogy a gyermek ki tudja válogatni az információkat.
A két percepció összehangolt működése, azaz a látott-hallott információk összekapcsolásának képessége, motoros visszaadása (intermodális integráció).
Értelmi fejlettség: az egocentrizmus csökkenésével képes legyen egy problémát más oldalról is megközelíteni. A gondolkodás terén lényeglátás, következtetések alkotása, ok-okozati összefüggések felismerése, mennyiségfogalom kialakulása, tapasztalati szintű műveletvégzés jellemzi az alkalmasságot. A gyermek már több szempontból is mérlegelni tud (decentralizál), és érti a megfordíthatóság jelentését.
Hallgatók figyelmébe!
Tanulmányozzák Piaget kísérleteit a mennyiségállandóság, a decentralizmus és a megfordíthatóság bizonyításában! A következő videó bejátszás ezekkel kapcsolatos kísérleteket mutat be:
http://bme.videotorium.hu/hu/recordings/details/2709,Piaget_kiserletek_-_1980
Szándékos figyelem: A gyermekeknek erre az időre képesnek kell lenniük 10-15 perces koncentrációra. A munkamemória 3-5 egységnyi kapacitása lehetővé teszi az információk rögzítését olvasáskor, feleléskor, diktáláskor. A hosszú távú memória megbízhatósága jelenti egyrészt a szándékos szelekciót az információk között, továbbá annak tudatát, hogy többször kell ismételni a megjegyzéshez.
Általános tájékozottság: egy hat-hét éves gyermeknek el kell tudnia helyeznie magát a térben, az időben és a társadalmi környezetben. Ez főleg a társadalmi folyamatok életkori szintű értelmezését jelenti. Ismerje saját testét, testrészei nevét, jól tájékozódjon a két testfél viszonylatában (melyik a jobb keze, melyik a bal füle stb.). Megfelelő ismeretekkel rendelkezzen saját környezetére vonatkozóan, tudjon tájékozódni az idői fogalmak tekintetében (hét napjai, napszakok, évszakok), értse és használja a térirányokra vonatkozó kifejezéseket (fölé, mögötte, előtte, közötte stb.) Alkosson egyszerű következtetéseket a körülötte zajló társadalmi és emberi szituációk megítélésében.
Az általános tájékozottsághoz tartozik még saját személyi adatainak ismerete, közvetlen környezetének idői viszonyai (életkorok a családban). Praktikus műveleti megoldásai önállóságot igénylő élethelyzetekben pl. beteg, éhes, elfelejtett valami fontosat. Közvetlen környezetének oksági megítélései, a feltétel és a velejáró kapcsolatának, viszonyának felismerése, értelmezése.
A szociális alkalmasság kritériumai:
Munkaérettség, feladattudat: az iskolai munkában szükséges az érett feladattudat, a kitartás. Nem csupán az a fontos, hogy a gyermek érdeklődést mutasson a feladat iránt, hanem az is, hogy a feladatot végigcsinálja, akarja befejezni. Ekkor a funkcióörömről áttevődik a hangsúly a teljesítményre, a végeredményre.
Érzelmi, akarati érettség: képes legyen önmaga irányítására, mozgásigényének akaratlagos leküzdésére. A kognitív funkciók megfelelő fejlettsége mellett az iskola megköveteli a gyermektől, hogy tudatosan alakítsa cselekvéseit, s ebben pillanatnyi benyomásai, érzelmei ne befolyásolják. A tudatos akarat kialakulása és működése biztosítja az iskolás kötelesség- és feladattudatát, fokozza kudarctűrő képességét.
Érdeklődés, motiváltság: az iskolai alkalmasság jól észlelhető jele, hogy meg akar tanulni olvasni, írni. Érdeklik az iskolai tevékenységek tárgyi és tartalmi területei is. Kihívásnak érzi, hogy ő is megtanuljon „iskolai dolgokat”, szívesen fogadja valamennyi tantárgy tartalmát.
A felsoroltak alapján egyértelmű, mit jelent az iskolai alkalmasság. További kérdés, hogy az alkalmatlanságban mennyi a gyermek szomatikus, kognitív, szociális „felelőssége” és mennyi az óvodai, iskolai és a szülői „hozzáadott érték”.