13.3.2. A mérés menete
Kérdőív a szülő számára: 46 kijelentést kell értékelniük egy hármas skálán: nem /kissé /nagyon értékekkel. Az értékek egy-egy számnak felelnek meg, amit a kérdőívlap végén kijelentésenként átvezetünk az értékelő lapra (lásd: melléklet).
Önértékelő lap a gyermekek részére: 44 kijelentéssel, azonos skálán értékelik magukat a gyermekek.7-10 éves korig felolvassuk nekik a kijelentéseket, 10 éves kortól önállóan kitölthetik egenként vagy csoportosan. Abban az esetben, ha egyedül töltik ki, a kérdőív az „önértékelő kérdőív” megnevezéssel használható.
Tanulásban akadályozott tanulóknál 12 éves kortól javasolható az önálló kitöltés. Náluk a skála értékeit viszonyítással is értelmeztetni kell, főleg a „kissé” fogalmát.
Kérdőív a pedagógusok számára: 47 kijelentéssel azonos skálán értékelik tanulóikat.
A kitöltött kérdőívek értékelése: az értékelő lapon kitöltőként és összetevőnként látható a tünetek csoportosítása. A kérdőívekről átvezetett pontszámokat az oszlop alján összeadva, megkapjuk az adott összetevő pontszámát. A szempontok közül hárommal az externalizáló, hárommal az internalizáló tünetek értékét kapjuk meg.
A 6 skálából két származtatott skálát lehet összeállítani:
Internalizáció: (a három kérdőív skáláinak alapján)
Externalizáció: (a három kérdőív skáláinak alapján)
Az első három a társas kapcsolatok, a szorongás, depresszió és a szomatikus tünetek teszteredményei. A második három a figyelemzavar, a deviáns viselkedés és az agresszió minősítésének összes pontszámai.
Hallgatók figyelmébe!
A tesztalkalmazás javaslatai szerint nem három-három, hanem csak kettő-kettő skálából lehet a két származtatott skálát összeállítani (lásd grafikon). De így az értékelésből és az adatok feldolgozásából kimaradna két értékes jelzéseket adó tünetrendszer: a szomatikus tünetek (internalizációs) és a figyelemzavar (externalizációs) tünetei.
Az összetevőnként megkapott pontszámokat a mérő rendszer grafikonjának megfelelő oszlopában bekarikázzuk. (A grafikon is a mellékletben található). Ha a pontszámokat összekötjük, egy grafikon ábrát kapunk.
A grafikonon időnként becslésekkel kell megállapítanunk a pontértékeket, mert nem kötött számsorrendet ábrázol. Ilyenkor mindig a közelebb álló értéket jelöljük be, ha pedig a kapott értékünk a két szám között van éppen, a nagyobb értéket jelöljük meg.
A mérés menetének és az értékelés módjának megértését segíti ez a prezentáció. 13. Segédanyag a magatartászavar mérésére (Fazekasné Fenyvesi Margit)