12.1.1. Az iskolai alkalmasság vizsgálati szempontsora

Az iskolai alkalmasság vizsgálatának szempontsora itt letölthető.12.Iskola alkalmassági vizsgálat szempontsora

Biológiai kritériumok: megfigyeljük a testmagasságot, súlyt, a fogváltás jeleit. A hátrányos helyzetű gyermekek gyakran alultápláltak, öltözékük piszkos, ruházatuk rendetlen.

Mozgásállapot: Kéz és láb, szem és fülhasználat oldalságának megfigyelése a gyermek teljesítménye és eszközhasználata során. A szem és a fül biológiai eredetből is lehet az ellenkező oldalon, inkább a kéz és a láb dominanciája ad megbízható adatokat. Tanulási nehézség, zavar, akadályozottság esetén gyakori a bizonytalan lateralitás, vagy a keresztezett dominancia.

A mozgáskoordináció vizsgálatát a nagymozgások megfigyelésével kezdjük el. Olyan feladatokat kérünk a gyermektől, amelyben a testséma, az egyensúlyészlelés és a koordináció feltételeitől függ a mozgás kivitelezése. Javasolt mozgások: szökellés, lépcsőn járás, labda dobása, elkapása, vonal mentén járás, padról/székről felugrás, leugrás, fél lábon állás.

A finommozgás minőségét a ceruzafogás módja, a vonaltartás és az eszközkezelés jelzi. A motoros kivitelezés értékelése: írásnyomaték, lendület, formazárás. Organikus eredetű mozgáskoordinációs zavarnál a gyermek ügyetlen, mozgása darabos, írásnyomatéka vagy túl erős, vagy túl gyenge.

Mentális kritériumok: a beszéd, a percepció, a tapasztalati úton fejlődő gondolkodásmódok, a mennyiségi ismeretek, a téri tájékozódás, a figyelem és az emlékezet a megfigyelés szempontja.

Beszéd: a beszédartikuláció tisztaságát a PREFER beszédtechnika teszt analógiájára építve egy szósorozattal lehet megállapítani, ha a gyermek beszédhibás. Minden hang szerepel négy szeriális helyzetben: a szó elején, végén, a szó belsejében és mássalhangzó torlódásban. A beszéd ritmusának megfigyelésére mondatok után mondását kérjük a gyermekektől.

A beszédhangok kiejtésének tisztaságát mérő feladatlap a PREFER szemlélete alapján készült, itt letölthető. 12. Beszédtechnika

A beszéd tartalmi megfigyeléséhez a gyermekek számára ismert és érdekes szituációt tartalmazó képeket válasszunk. Téma lehet a játék, kirándulás, állatkert, otthoni cselekvések. Mindig több személy szerepeljen, akik különböző tevékenységet végeznek, és egymással kapcsolatban vannak. Az a cél, hogy összefüggően beszéljenek a látottakról. A rávezető kérdés már megelőzi, hogy csak felsorolást adjon a gyermek: mi történik itt a képen? A tanulásban akadályozott gyermekek általában összefüggéseket nem fedeznek fel, gyakran még cselekvéseket sem neveznek meg. Beérik eszközök felsorolásával, vagy szómondatokkal.

Percepció: az észlelés differenciáltságát mérjük a szempontsorban felsorolt eszközökkel.

Vizuális percepció: a képolvasás során már meggyőződhettünk az alak-háttér kiemelés, az arány és irány észlelés minőségéről. Direktebb adatokat kapunk az emberrajz és a formamásolás produkciók elemzéséből

A formamásolás adatai megmutatják a gyermek motoros kivitelezési szintjét, a vizuális analízis-szintézis részletezettségét, az arányészlelést és azt is, hogy a gyermek a téri helyzetet mennyire veszi a formamásolás szempontjául. A BENDER A teszt felvételének szabályai szerint a formák előre megadott laprészre kerülnének. Az iskolai alkalmasság vizsgálatánál csak tartalmi elemzésre használjuk fel a tesztet, és további megfigyelési szempontként vesszük a téri beosztás tervezését is, ezért nem osztjuk be a lapot.

A vizuális szeriális percepciót a sorrendiség megtartását kérő feladatokkal vizsgáljuk. 

A számlálási készség mérésén kívül figyeljük meg a mennyiségi állandóság meglétét. Ez a feltétele annak, hogy a gyermek biztos számfogalmakkal rendelkezve alkalmas legyen az elemi matematikai műveletek végzésére. Tanulási nehézség, veszélyeztetettség esetében itt nagyobb elmaradást tapasztalunk a többi kognitív területhez képest. 

Az akusztikus sorrendiség megtartása, az instrukcióértés minősége mind további adatokat ad az akusztikus percepció szintjéről. A tanulási nehézség konzekvensen jelentkezik az akusztikus percepció gyenge teljesítményeiben. Iskolaéretlenség esetén nincs jelentős elmaradás ezen a területen, csak az értékelhető feladatok száma kevesebb.

Milán szenzoros típusú beszédhibájának következtében a verbális instrukciókat nem jól rögzíti, ezért nem képes az instrukciók megtartásával párhuzamosan válaszolni.

A vizuális kreativitást, a verbális analógiát vizsgáló próbákból kiderül, hogy a gyermek nem lép ki ismert helyzetekből és megoldásokból.

Kognitív műveletek: a téri tájékozódást a testséma ismeretből vezetjük le. A relációszókincs méréséhez a DIFER tesztet használhatjuk. Alkalmazhatjuk a RAVEN próbákból a formák téri helyzetének megállapítását kérő itemeket is.

A beszédhanghallás készség mérése a rövid DIFER két elemének mérési eredménye után folytattuk a hangok tulajdonságainak megállapítására hangkörnyezetben, implicit szinten.

Az analógiás gondolkodás vizsgálatánál kiderül, hogy a gyermek az azonosságon alapuló egyezés szabályát hogyan értelmezi. Jók azok a képsorok, amelyekkel egy történet logikai sorát kell észrevenni úgy, hogy a szereplők, vagy a történet megváltozik. Ugyancsak vizuális analógiát mérnek a „szegélysoros” vagy pálcikából készített sorozatok, ahol a sorrend szabályát kell észrevenniük, és ennek megfelelően a feladatot folytatniuk. A verbális analógia vizsgálati lehetősége a mondatbefejezés, ahol ellentéteket kell észrevenni és meghatározni.

A gondolkodás műveletek közül az analógiás gondolkodást mondatbefejezésekkel, míg a tapasztalati következtetést és összefüggést szintén a DIFER Próbasorozat itemeivel mérjük.

Szociális kritériumok: a feladathelyzethez viszonyulás összetevőinek a mérését a DIFER szocialitás próbái alapján tervezhetik meg. 

A tanulási nehézség, a tanulási zavar veszélyeztetettség megléte mindig jelentkezik a gyermekek magatartásában is. Érzik teljesítésük egyenlőtlen, időnként kritikátlanul alacsony szintjét, amire szorongással, vagy magatartási zavar tünetekkel reagálnak. Az iskola készületlen gyermekeket kevésbé zavarja teljesítésük alacsony szintje, és nincsenek szélsőséges eltérések teljesítésükben. A tanulásban akadályozott gyermekek nem kontrollálják csekély eredményeiket, inkább konkrét szituációk, érzelmi reakciók foglalkoztatják őket. 

A fejezetben egy komplex szempontsort ismerhettek meg az iskolai alkalmasság méréséről. A részletes elemzés segítséget nyújthat majd annak megállapításához, hogy a változó/nem megfelelő gyermeki teljesítményért mennyire felelős a tanulási nehézség, zavar, akadályozottság, vagy valóban csak éretlenségről van szó. Utóbbi esetben nincs feladatunk a pedagógiai szakszolgálatokkal, de a gyermek megfigyelését, félévenkénti kontroll mérését akkor is célszerű elvégezni.

Önellenőrző feladat: (javítókulcs)

4. Tanulási nehézségei vannak, nevelési tanácsadó vizsgálata és terápiás gondozása javasolt.