7.1.1. A rendszerező képesség
Definíció
A rendszerező képesség összetevőinek működtetése során jelek, tárgyak, fogalmak közötti viszonyok felismerése, rendszerezése, halmazokba sorolása, sorba rendezése, fogalmak definiálása valósul meg. A rendszerezés az új tudás megszerzésének egyik eszköze, képessége.
A rendszerező képesség helye a gondolkodási kompetenciák rendszerében (Nagy, 2012, 336.)
„A gondolkodás, vagyis módosult, új tudás létrehozása meglévő tudásunkkal nyolcféle kognitív képességgel valósulhat meg: négy tapasztalati szintű (rendszerező, következtető, kombináló, konvertáló) és négy értelmező (összefüggés-feltáró, magyarázatkereső, prediktív, bizonyító) képességgel. Az ilyen értelemben vett gondolkodás és annak képességei felhasználhatják a tudásszerző képességeinket is a gondolkodással létrehozandó módosult, új tudás érdekében, eközben mindezek eredményeként a módosult, új tudás konstruálódik és megőrzés is bekövetkezhet.” (Nagy, 2012, 337.
A rendszerező készségek elemi komponensekből szerveződnek és szeriális orientációt igényelnek, mert egymást követő lépesekből állnak. Először manipulatív szinten rendszerezik a gyermekek a tárgyakat, játékokat, de az iskolában a fogalmak tanulása, értelmezése már fogalmi szintű működtetést is feltételez.
Hallgatók figyelmébe!
Gyűjtsenek olyan tanulási helyzeteket, ahol a tanulók azonosságot-különbséget elemeznek (vizuálisan, akusztikusan, haptikusan), halmazokat alkotnak, sorba rendeznek!
Önellenőrző feladat:
Írják oda, a rendszerező képesség melyik összetevőit igényelik az alábbi feladatok:
rövid és hosszú hangejtés;
ékezetes és ékezet nélküli betűk;
állatok, növények, tárgyak képeinek válogatása;
színesrúd nagyság szerinti elrendezése;
napszakok elrendezése;
formák válogatása meghatározott szempontok szerint;
Definíció
A rendszerező képesség manipulatív és fogalmi szintjén működik. Manipulatív szinten az alábbi elemi rendszerező készségek tartoznak ide: (1) kereső felismerés; (2) szelektálás; (3) szortírozás; (4) sorképzés. Ezek azok a készségek, melyeket a teszt mér, és amelyek már az óvodáskorban intenzív fejődésnek indulnak (Zentai, 2010)
Hallgatók figyelmébe!
A rendszerező képesség struktúrájáról, kialakulási és fejlődési folyamatairól az alábbi tanulmánykban olvashatnak:
Zentai Gabriella: A rendszerező képesség fejlődése 4–8 éves életkorban. Magyar Pedagógia, 110. 1. sz. 5–34. 2010
A tanulmány alapján gyűjtsenek olyan pedagógiai szituációkat, ahol a rendszerező képesség műveleti szintjét aktivizálja a tanulásban akadályozott tanulók számára készült tananyag!