2.4.1. A sajátos nevelési igény
A „sajátos nevelési igény” (továbbiakban SNI) nem diagnosztikus kategória, hanem olyan gyűjtőfogalom, amely többletjogokat biztosít. A jelenleg hatályos köznevelési törvény a nemzetközi gyakorlat szerint jogi értelemében használja az SNI fogalmát. (Mesterházi, 2006. 27-28.)
A nemzetközi definíció szerint a SNI gyermekek csoportjának tagjai:
fogyatékosok (disability): rendellenességük jellemzően organikus eredetű, az ok egyértelműen diagnosztizálható: hallássérülés, látássérülés, mozgássérülés, az enyhe, a középsúlyos, vagy súlyos értelmi fogyatékosság, a halmozott fogyatékosság. Az érintett tanulók teljesítményeit különböző szociális helyzetük befolyásolhatja.
tanulási nehézségeik vannak (learningdifficulty): a tanulók sajátos nevelési igényei nem tartoznak dominánsan sem a fogyatékosság, sem a hátrányos helyzet körébe. Átmeneti állapotnak tekinthető elmaradásuk, ezek korrekciója nem igényel gyógypedagógiai metodikát.
hátrányos helyzetűek (disadvantaged): a tanulók sajátos nevelési igényei elsődlegesen szociális-gazdasági, kulturális és/vagy nyelvi faktoroknak köszönhetőek.
Magyarországon a Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény megfogalmazása szerint a főfogalom a különleges bánásmódot igénylő gyermek. Ezen a kategórián belül az alábbi csoportokat találhatjuk:
Sajátos nevelési igényű tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,
Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek,
Kiemelten tehetséges gyermek: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki életkora mentális motoros vagy pszichés állapotához képest átlagon felüli teljesítményre képes. Harmonikus személyiségfejlődéséhez, támogatásához kiemelt figyelmet és metodikai eljárásokat igényel.