Skip navigation

9.1. A figyelem fogalma

Hallgatók figyelmébe!

A figyelem az külső és belső környezetünkből jövő ingerek közötti szelekció. Azt, hogy az ingerek áradatából mit észlelünk, a figyelem határozza meg. A figyelem kiemeli, pontosabbá, élesebbé teszi észlelésünket, optimális feltételeket teremtve ezzel az információk felfogásához és feldolgozásához. A figyelmi működés nem tekinthető önálló megismerési folyamatnak. A figyelem együtt jár az észleléssel, az információk rögzítési szándékával, és az információkkal végzett műveletekkel is (Cziegler, 2001 és 2005). 

Definíció

„A figyelem legfontosabb jelentése szerint (1)  szelektív folyamat, amely által az információt tudatosan észlejük vagy kiemeljük, míg más információkat nem tudatosan elemzünk vagy szűrünk ki. Ennek során bizonyos ingerek hangsúlyozódik, másoké csökken vagy gátlódik”. „Jelent továbbá egy (2) erőfeszítési folyamatot, ami által a feldolgozási forrásokat (a figyelmi készletet vagy kapacitást) elosztjuk, a mentális energiát akaratlagosan egy meghatározott feladatra vagy aktivitásra fordítjuk.  Jelenthet még egy (3) éber állapotot fenntartó folyamatot, ami által az információk vételére való hatékony készenlét az éberségi (idegrendszeri aktivációs) állapot rövid idejű fokozódásával vagy hosszabb ideig tartó fennmaradásával szabályozott.”(Séra, 2004. 216.)

A figyelmi működést befolyásoló tényezők: életkor, a személy belső pszichés struktúrája, mentális állapota, az információval kapcsolatos motiváció (érdeklődés, szükséglet), az előzetes ismeretek tapasztalatok és az információ tulajdonságai (újszerűség, váratlan bekövetkezés),

A figyelmet befolyásoló további külső és belső tényezők: a napszak, a testi és pszichés állapot, az életmód rendszeressége (táplálkozás, alvásigény kielégítettsége, fáradékonyság), ezen kívül a tanulási helyzetben közölt információ érdekessége, újszerűsége, a tanóra üteme, és a pedagógus eszköztára a figyelem fenntartására.