Skip navigation

10.2. A támogatott döntéshozatal

A támogatott döntéshozatal a helyettes döntéshozatalt hivatott felváltani a magyar jogrendben. Támogatott döntéshozatal esetén a fogyatékos személy által választott bizalmi személy segíti a támogatott személyt a jog előtt is érvényes, az életét érintő kérdések meghozatalában, miközben a támogatott személy cselekvőképességét nem korlátozzák.

A támogatott döntéshozatal alkalmazása során számos elvet figyelembe kell venni. Alapvetően abból a nézetből indul ki, hogy minden személy képes döntéseket hozni az életével kapcsolatban (Gombos/Könczei 2009), a támogató személy segítséget nyújt e döntések meghozatalakor a szükséges információk összegyűjtéséhez, azok értelmezéséhez és a döntés következményeinek mérlegeléséhez a fogyatékos személyre és környezetére vonatkoztatva. A gondnokság intézményével szemben a támogatott döntéshozatal esetén a támogató csak olyan személy lehet, akit a fogyatékos személy választ, elfogad, kapcsolatuk két egyenrangú fél közötti kölcsönösségen alapuló kapcsolat (Nagy 2009). A támogatott döntéshozatal a magyar jogrendben a Polgári Törvénykönyv 2013-as módosításával jelenik meg.

Ajánlott irodalom

A korábbi fejezetben kitértünk a 2013-as Polgári Törvénykönyv módosítására (lásd 7.4. alfejezet)! Olvassa el a TASZ tanulmányát! (link: http://tasz.hu/fogyatekosugy/jelentes-gondnoksagrol-es-tamogatott-donteshozatalrol). Milyen aggodalomra ad okot a gondnokság intézményének megtartása a támogatott döntéshozatal bevezetése mellett a tanulmány szerint?

Értelmi fogyatékos személyek esetén e modellel, különösen a személyre szabott költségvetéssel egybekapcsoltan a szakirodalom a gyakorlatra is reflektálva pozitívan nyilatkozik. Azonban mi történik azon személyek esetén, akiknél a kommunikáció nehézségekbe ütközik? A bizalmi személy, a fogyatékos személy ismerete, a minimális kommunikációs jelek értelmezése, a biográfiai rekonstrukció támpontok lehetnek e kérdés megválaszolásában. A támogatott döntéshozatal számukra is elérhető kell hogy legyen, a gyakorlatban felmerülő számos kérdés ellenére.

A támogatott döntéshozatal és az ezen belül megjelenő bizalmi segítő nem értelmezhető csak jogi, a felelősség kérdését firtató keretek között. E modell a fogyatékos személyekkel szemben tanúsított magatartásunk minőségi átrendeződésében is komoly jelentőséggel bír. Ez a minőségi változás végre utat nyithat a társadalmi egyenlőség felé fogyatékos embertársaink számára is. A döntési szabadság és egyéni felelősségvállalás egy másik eszköze a személyre szabott költségvetés, mely az értelmi fogyatékos személyek esetén szorosan összefonódik a támogatott döntéshozatal gyakorlatával.