8.1. Bevezető gondolatok

Nirje a normalizációs elvet rendszerező 1969-es publikációja óta közel 50 év telt el. Az európai kitagolási folyamatokat bemutató leckében láthattuk, hogy a kitagolás megindulása a különböző országokban, közigazgatási egységekben nagyon eltérő képet mutat. A normalizációs elv ismertetése a magyar szakirodalomban a 70-es években megjelenik (Lányiné 1976) az intézményi hálózatra gyakorolt átfogó hatása, törekvések hiányában nem valósul meg. Az első lakóotthon illetve azok elődje az állami szektorban a 80-as években két intézményben is megjelenik, ezek azonban erőteljesen kapcsolódnak a nagy intézetekhez (lásd Galambos et al. 2009).

Magyarországon a 90-es években válik egyre intenzívebbé az érdeklődés a nagy intézeteken belül élő értelmi fogyatékos személyek életkörülményei iránt. A készült vizsgálatok a nagy intézetek működésére vonatkoztatottan a nemzetközi szakirodalomban is megjelenő problémákat tárják fel (lásd 7. fejezet).

Magyarországon az első lakóotthoni kezdeményezések a 90-es évekre tehetőek. A 90-es évektől (Pordán 1998) megjelennek elsősorban civil kezdeményezések keretében a kiscsoportos lakóformák, melyek már a normalizációs elvnek megfelelően igyekeznek kialakítani szolgáltatásaikat.

A kiscsoportos lakóotthonok kialakulása Magyarországon (Pordán 1998, 130.o. kiegészítve Down Alapítvány adataival)

A kiscsoportos lakóformák kialakulása gyakorta kapcsolódik magánszemélyek törekvéséhez, akik rendszerint hozzátartozóik számára szeretnének megfelelő lehetőségeket biztosítani. Kiváló példa erre a Németországban 1958-ban alapított mai nevén Lebenshilfe szervezet, mely a felnőtt értelmi fogyatékos személyek számára nyújtott szolgáltatásainak gyökere motivált szülők innovációjának köszönhető. Egy-egy személy elkötelezettsége, illetve a szülők, hozzátartozók törekvése megfigyelhető a magyarországi civil szervezetek történetében is. Magyarországon csakúgy, mint más országokban, a civil szervezetek élen járnak e téren és szolgáltatásaikkal, szemléletükkel évtizedekkel haladják meg a nagy állami intézmények ajánlatait. A 90-es években elindított lakóotthonok száma a civil szektorban, ha lassan is, de bővül. A 90-es években létrejövő első alapítványok bővítették a tevékenységi körüket.

Magyarországon az első civil kezdeményezésű lakóotthon a Bárka Alapítvány támogatásával kezdte meg működését. Ez a lakóotthon, a Forrás lakóotthon a mai napig működik Dunaharasztiban, 12 személy él itt. 1993-ban megalakult a Bárka Műhely, mely fogyatékos személyek foglalkoztatását és nappali ellátását tűzte ki célul. A Műhelyt nem csak a lakóotthonban élők látogatják.

Az ÉFOÉSZ (Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítők Országos Érdekvédelmi Szövetsége) Védőotthona ugyanebben az évben alakul meg Andornaktályán. Maga a szervezet 1981-ben alakult szülői kezdeményezésre. Az ÉFOÉSZ munkája szerteágazó és ma már országos szinten fejti ki tevékenységét. A lakhatás területén az első lakóotthont több projekt is követte, és ma a lakóotthonok mellett a támogatott lakhatás területén is jelen vannak (Kulcsprogram).

A Lámpás ’92 Alapítvány 1994-ben indítja el első lakóotthonát Csömörön. Ma több lakóotthont is működtet.

A Kaláka Alapítvány 1994-ben indítja el Felkészítő Otthonát Budapesten. Az otthon célja, hogy az ott élő fogyatékos személyek két év alatt önállóságukban fejlődjenek. Az otthon négy évig működött. 1998-99-ben két lakóházban indítanak lakóotthonokat, melyben többségében a korábbi programban részt vevő fogyatékos személyek laknak.

A Down Alapítvány létrehozása 1992-re nyúlik vissza. 1993-ban létrehozzák az első átmeneti otthonukat, majd 1995-ben az első lakóotthonukat. Ma a tevékenységük igen szerteágazó, átmeneti otthon, idősek otthona, napközi otthon és támogatott lakhatás területén is tevékenykedik az alapítvány. Salsa (Saját Lakás Saját Élet) programjukban minimális támogatói szükségletet igénylő személyek kapják meg az önálló élethez szükséges támogatást. A Down Alapítvány azon kevés szervezetek közé tartozik, amelyek Budapesten működtetnek szolgáltatásokat.

A Miskolci Autista Alapítvány 1992-ben alakult érintett szülők kezdeményezésére. Négy évvel később nyitották meg otthonuk kapuit, mely ma 37 autista személy számára ad lakhatási lehetőséget a csoport specifikumait figyelembe véve. Lakóotthonuk mellett 15 fő számára napközi otthonos ellátást is nyújtanak, illetve működtetnek egy Fejlesztő Központot tanköteles korú autista személyek számára.

Az itt röviden ismertetett szolgáltatások leírása néhány kiemelt, az elsők között induló civil kezdeményezést mutatott be. Számos szervezet nyújt azonban még a lakhatás terén támogatást értelmi fogyatékos személyek számára. Az érdeklődők számára a Kézenfogva Alapítvány adatbázisa nyújt segítséget (lásd ajánlott oladalak).

A 90-es évek szakmai törekvéseihez a Soros Alapítvány programjai segítséget kívánnak nyújtani és több program keretén belül jelentős összegeket fordítanak a fogyatékos személyek életminőségének javítására.