9.4. Támogatási szükséglet felmérése

A későbbi lakók támogatási szükségletének felmérése az egyéni igényekre szabott szolgáltatás kialakításában van jelentősége. A kitagolás kapcsán a mentorok egy még ki nem próbált szükségletfelmérési eszközzel végezték a munkájukat (Kecskés-Fodor 2014). A felmérés 3 területet ölel fel, a szociodemográfiai jellemzők, egy félig strukturált interjú, és a támogatási szükségletmérő lap kitöltése. A felmérés az intézményben történik, a fogyatékos személy és a vizsgálatot vezető személy mellett további tagok bevonásával, így a fogyatékos személy gondnoka, őt jól ismerő intézményi dolgozó, illetve fejlesztő munkatárs, a mentor és egy mediátor is jelen kell hogy legyen. A támogatási szükséglet felmérése nyolc területet foglal magában: személyi higiéné (5 item), személyi függetlenség (5 item), mobilitás (6 item), életvezetéssel kapcsolatos támogatási szükséglet (10 item), kapcsolatok (6 item), közösségi részvétel (6 item), egészségmegőrzés (7 item), egészségügyi kockázatok (7 item).

A felmérés négy szempontot rögzít az egyes alpontokhoz kapcsolódóan: támogatás típusa, gyakorisága, időigénye, illetve annak forrása, azaz ki az, aki segít a fogyatékos személynek (Kézenfogva Alapítvány 2012). A szükségletfelmérés a megvalósítási pályázat elkészítése előtt a kitagolás tervezéséhez nyújtott segítséget. A kitagolás folyamatában megközelítőleg 1,5 évvel a mentorok megismételték a felmérést. A két felmérés között a mentorok elsősorban a vizsgált személyek állapotának romlásról számoltak be. A mentori kézikönyv következtetése e tapasztalatok alapján: „fel kell készülni arra, hogy az állapot változik, és ehhez a lakhatásnak is igazodnia” kell (Kecskés/Fodor 2014, 143.o.).