9.1. Stratégia – a dokumentum

A 1257/2011. (VII.21.) kormányhatározat dokumentuma és annak melléklete, a „Stratégia a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról” (továbbiakban Stratégia) a 2011–2041 között tervezett kitagolással kapcsolatos kormányzati szándékokat fogalmazza meg. Konkrét feladatok meghatározása mellett, melyek elsősorban a kitagolást támogató szervezetek felállítására vonatkoznak, alapvető elveket, elképzeléseket fogalmaz meg. A Stratégia alapelveiben számos szempontot felsorol, így kiemeli az önrendelkezést és az emberi méltóság tiszteletét, a támogatott döntéshozatalt, az egyéni szükségletek figyelembe vételét, az integráció és normalizáció elvét, a rehabilitáció elvét, az egyenlő esélyű hozzáférés elvét, az egyetemes tervezés elvét és a „semmit rólunk nélkülünk” elvet.

A kiváltás célcsoportját tekintve életkortól függetlenül az értelmi fogyatékos személyek és a súlyosan, halmozottan fogyatékos személyek mellett a látás-, hallássérült, mozgáskorlátozott, kommunikációban számottevően korlátozott és autizmussal élő emberek, illetve a pszichiátriai betegséggel vagy a függőséggel küzdő személyek.

A dokumentum az 50 főnél nagyobb intézetek kiváltásáról rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy az 50 fős, illetve 50 fő alatti intézetek nem kerülhetnek kiváltásra. Az első ütemben (2013.12.31-éig) 1500 személy kiváltását célozza meg a tervezet, az elbírált sikeres pályázatok megközelítőleg e létszám felét érik csak el. A létrehozandó ellátási formákról is rendelkezik a dokumentum az alábbiak szerint:

„Az egyéni szükségletekre épülő szociális szolgáltatással együtt nyújtott lakhatási szolgáltatásnak három formáját támogatja a stratégia:

1. lakás: társadalmi- és lakókörnyezetbe integráltan elhelyezkedő, maximum 6 fő részére lakhatást nyújtó önálló lakás, amely nem képezi az ellátott tulajdonát,

2 lakóotthon: társadalmi- és lakókörnyezetbe integráltan elhelyezkedő, maximum 12 fő részére lakhatást nyújtó ház, nagyobb lakás,

3. lakócentrum: integrált lakókörnyezetben elhelyezkedő, maximum 50 fő ellátására alkalmas lakóépület/épületek együttese. Ebben az esetben is biztosítva az alapelvet, miszerint a lakhatás és a napközbeni tartózkodás terei szétválnak.”

Így az intézményi formák meghatározásakor a dokumentum ellentmond az alapelvek során megfogalmazottaknak, amikor engedélyezi továbbra is a maximum 50 fős lakócentrumok létrehozását. Ezt elsősorban a lakók változásokhoz kapcsolt szorongásával, illetve bizonyos esetekben az ellátás intenzitásával látja indokoltnak. A kitagolás pályázati anyagaiból jól kitűnik, hogy a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek ellátása továbbra is lakócentrumokban történik majd. Számukra az intézeti keretek továbbra is a mindennapok része lesz (Bugarszki/Eszik/Kondor 2013). Az elhelyezés alapvetően a szükségletek felmérésén alapul, melyet évenként felülvizsgálnak, és szükség esetén módosítanak.

A Stratégia a kiváltáshoz szükséges eszközök és feladatok között több konkrétumot is felsorol. A dokumentum 12.000 ember kiváltását harminc év alatt látja reálisan kivitelezhető feladatnak. A harminc évet három éves ciklusokra bontva Cselekvési Terv készítését írja elő a dokumentum. Az eltelt három éves szakasz vizsgálata, az elért eredmények alapján kell megtervezni a következő időszakot. A Cselekvési terv mellett a dokumentum a fogyatékos személyek ellátását biztosító, településbe integrált, lakókörnyezetben nyújtott szolgáltatási rendszer szabályozásának és finanszírozásának kidolgozását is kiemeli, mely elengedhetetlen a kitagolás sikerességéhez. A folyamatban érintett személyek (dolgozók, lakók, hozzátartozók, gondnokok, fenntartók és környezet) felkészítéséhez elsősorban a Mentorháló igyekszik segítséget nyújtani. Mindemellett egy nemzeti kampányról szóló tervet is megfogalmaz a dokumentum, melynek elsődleges feladata a társadalmi elfogadás és támogatás erősítése. A Stratégiában megfogalmazott feladatok között szerepel még az Intézmény Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület felállításának feladata, mely a kiváltással kapcsolatosan széleskörű feladatokat lát el. A továbbiakban a Testület munkáját és a Mentorhálót tekintjük át.