9.3. Mentorháló
A kitagolás összetett feladatát egy szakmai csoport támogatásával képzeli el a kormány. A hosszú évtizedes gyakorlatok és szemlélet megváltoztatásához felálló szakmai csoport mentorhálót alkotva látja el ezt a feladatot (EMMI 2012). A Stratégia az alábbiak szerint fogalmazza meg a mentorháló feladatait:
„A mentorhálózat feladata különösen:
- a változásra való felkészítés,
- az új ellátási formára való felkészülés támogatása a szakmai team és az igénybevevők számára,
- az igénybevevők új helyzetre való felkészítését szolgáló egyéni intézkedési tervének elkészítésében segítségnyújtás a szolgáltató részére
- a szolgáltató támogatása az új egyéni fejlesztési terv megfogalmazásában, az új szolgáltatási tartalom meghatározásában.” (1257/2011. (VII.21.) Korm. határozata)
A mentorháló működésének első szakaszával kapcsolatos tapasztalatokat Fodor (a kitagolásban mint kulcsmentor résztvevő, 2014) vizsgálta. A továbbiakban e tanulmányból emelünk ki néhány gondolatot. Az összetett feladatok elvégzésére 107 fő mentor kiválasztása és képzése 2012-ben lezajlott, közülük 84 személy kötött szerződést. A kitagolással kapcsolatos feladatokat a mentorhálón belül összesen tíz különböző mentorcsoport látja el:
Stratégiai szakmai kulcsmentor,
Szervezet átalakítási kulcsmentor,
Intézményvezetőt támogató coach kulcsmentor,
Rehabilitációs szakmérnök szakmentor,
Lakók képzési szakmentora,
Dolgozók képzési szakmentora,
Szervezeti működési szakmentor (HR, jog és gazdasági),
Foglalkoztatási szakmentor,
Szupervízor-coach szakmentor,
Támogatási szükséglet felmérő szakmentor (Fodor 2014).
A tíz különböző mentor feladatait sok esetben már a megnevezés magában hordozza. A kulcsmentorok koordinálást, monitorozást végez, nyomon követi a kitagolás folyamatait. Együtt dolgozik a megbízóval, a fenntartóval és a szervezet vezetésével. A szakmentor koordinálja és nyomon követi a folyamatokat. A szupervízor-coach szakmentor feladatköre adott, a szupervíziós feladatokat lát el, ugyanígy a támogatási szükséglet felmérő szakmentor esetében is jól különhatárolt munkaterületről beszélhetünk: a lakók egyéni szükségleteinek felmérése adott eszközökkel. A többi mentor esetében a munkaterület nem ennyire egyértelműen definiált, „kezdeményezést, interaktivitást és kísérletezést igényelt” (Fodor 2014 14. o.), nagyban függ az adott intézmény adottságaitól.
A kitagolás folyamata minden résztvevő számára, amennyiben jól csinálják, komoly feladatokat ró. Az orvosi modellben évekig, adott esetben évtizedekig dolgozó személyzet és az ápolt szerepben élő lakókból rövid idő leforgása alatt támogató-kísérő és kliens válik. A mentorhálónak kiemelt szerepe van ezen átállás segítésében. A mentorháló szervezetét tekintve tehát viszonylag nagy és feladatait tekintve összetett. A mentorháló irányítására létrehozták a Mentorhálózat Irányító Teamet (MIT). A MIT elsősorban az IFKKOT-ot támogató szervezetként képzelték el. 2013-ban a működése inkább formálisnak volt mondható (Bugarszki/Eszik/Konor 2013).
E számos feladat közül a támogatási szükségletek felmérése a lakók szempontjából az egyik kiemelt terület. A felmérés eredményei alapján a lakók szükségleteiknek megfelelően kerülnek elhelyezésre.