Skip navigation

1.3. Az „értéktelen élet”

Az „értéktelen élet” kifejezés és annak tartalma a 19. század második felére nyúlik vissza és erősen gyökerezik Darwin tanításaiban a természet törvényeiről. Az életért folyó küzdelem során az erősebb egyed túlélése a természetes szelekció, melyet Darwin a természet törvényeként ír le. A 19. század társadalmi problémáinak talaján egyre többen látják igazolni e tanokban az emberi szelekció szükségességét is (maga Darwin írásaiban amellett érvel, hogy az elesettek megsegítése az embert kiemeli az állatvilágból) (Speck 2005). Megszületik a szociáldarwinizmus, és e gondolatok talaján Galton munkássága nyomán az eugenika. Az eugenika szó jelentése fajegészségtan, mely a társadalmi szelekciót, a „nemzettest” védelmét tűzi ki zászlajára. Alapvetően két típusát különböztetik meg, a pozitív és a negatív eugenikát. A pozitív eugenika az arra érdemesnek tartott egyedek szaporodását igyekszik elősegíteni, míg a negatív eugenika az akkori nézőpontok szerint, az arra nem megfelelő egyedek szaporodását igyekszik megakadályozni. A két világháború között és a II. világháború alatt a „Harmadik Birodalomban” ezen elméletek talaján hozzák létre a sterilizációs programokat és a fogyatékos személyek meggyilkolására kialakított intézeteket (Ellger-Rüttgardt 2008, Lányiné 1992). A II. világháború végére megközelítőleg 400 ezer fogyatékos személyt sterilizálnak és az intézetben élő értelmi fogyatékos személyek közül csak kevesen élik túl a II. világháborút, többségük gázkamrában leli halálát, vagy injekcióval túladagolt készítmények vetnek véget életüknek (Biewer 2010, Evans 2004). Az eugenikai tanok azonban korántsem korlátozódnak csak a Német Birodalom területére, a tengeren túl és Európában is számos követőre találnak. Számos országban vezetnek be sterilizációs törvényt, így többek között a teljesség igénye nélkül az Amerikai Egyesült Államokban, Dániában és Svédországban is. Hazánkban sterilizációs törvényt soha nem fogadtak el, az „értéktelen élet” kioltása nem válik az állam által támogatott tömeggyilkos eszközzé. Annak ellenére azonban, hogy hivatalosan rendszerszintű program soha nem lesz az eugenika Magyarországon, hazánkban is széles körben tárgyalt elméletté növi ki magát.