3.2.8.2. Az inklúzió

Az inklúzió és integráció tartalmai között a szakirodalom nem minden esetben húz éles határt (Aselmeier 2008, Dederich 2006). Seifert (2006) amellett foglal állást, hogy az inklúzió megjelenése nemcsak egy szemlélet megnevezésének cseréje azonos tartalmakkal, hanem sokkal inkább az integrációs szemlélet továbbfejlesztése. Megfogalmazásában: „Az inklúzió szükségessé teszi szemléletünk átformálását. Míg az inklúzió eleve a szelekciós folyamatokat akarja megakadályozni, addig az integráció feltételezi azt.” (Seifert 2006, 100.o.) Ebben az összefüggésben a magyarországi kitagolási folyamatok integrációs folyamatok. Az inklúzió szempontjai, mint azt majd a 9. és 11. fejezetben látni fogjuk nem jelenik meg. Nem is jelenhet meg, hiszen új szolgáltatások kialakítását nem célozza meg, azaz nem próbálja meg megakadályozni újabb értelmi fogyatékos személyek társadalmi kirekesztődését, hanem a már kirekesztett személyek lakhatásának kérdésére koncentrál.

A lakhatás kérdését tekintve az inklúzió a speciális lakóformák elutasítását, a támogató szolgálatok olyan jellegű kialakítását jelenti, amely lehetővé teszi a fogyatékos emberek számára a saját lakásukban történő életet. E területen az inklúziós szemlélet szorosan összeforr a támogatott lakhatás és a „Community Care” fogalmával.