Skip navigation

A teljes csoport

Ez az a szervezési forma, ahol az összes tanuló az oktatóval szemben helyezkedik el és ugyanazt a feladatot végzi. Különösen az ütés technikák magyarázatára és bemutatására alkalmas, valamint ha a tanulók a mozgást labda nélkül gyakorolják.

A teljes csoport tehát a tanulási fázis szervezési formája, minden tanulási folyamat első szakasza, amelyben a tanuló megérti a mozdulat lényegét, és van ideje azt gyakorolni. Azáltal, hogy a teljes csoportból mindig csak egy tanulónál van labda, vagy az oktató csak őt figyeli, a többiek nyugodtan gyakorolhatnak egyénileg. Igaz, hogy amennyivel kevesebbet ütnek a teljes csoportban, annyira megtérül ez majd a döntő mozgáskritériumok megértése és labda nélküli gyakorlása után.

A tanulási fázist követő gyakorlási fázisban, ahol az egyes tanulási lépéseket mélyítik el a tanulók, legalábbis a kezdetekben szintén a teljes csoport a legmegfelelőbb forma. A tanulási folyamatban meglévő, nyers és még meglehetősen instabil ütőmozdulatot most először fogják olyan tényezők zavarni, mint a közeledő labda, lábmunka és a különböző feladatok; ezáltal az ütőmozdulatban hibák keletkezhetnek.

Az ún. “folyamatos gyakorlás”, ahol a tanuló gyakran egymás után gyakorolja az ütőmozdulatokat, a teljes csoport kedvelt gyakorlási formája, amely meglehetősen intenzív tanulást jelent. Eközben a tanuló pl. három labdát üt meg, amiket az oktató dob felé, és miközben a többiek gyakorolnak labdával, addig ő végzi az ütőmozdulatokat labda nélkül.

A “megszakított gyakorlat”-nak is megvan a maga jelentősége a teljes csoporttal való foglalkozásban. A gyakorlás szüneteiben a tanulók a labdával gyakorló társukat figyelve tanulnak. A “megfigyelők” tanulási hatásfoka ezzel megnő, ha az oktató utal az éppen gyakorló helyes mozdulataira, illetve hibáira, vagy a “megfigyelőnek” kell a mozgást megítélniük.

A teljes csoporttal való foglalkozás szükséges akkor is, ha egyik tanuló sem tudja a labdát a feladatnak megfelelően odadobni vagy -ütni és adogatógép sem áll rendelkezésre, amikor tehát nem lehet a csoportot felosztani. A fegyelem hiánya is - különösen gyerekeknél - oka lehet a teljes csoportos oktatási forma alkalmazásának.

A teljes csoport alapvetően elsősorban az ütéstanulás metodikailag kezdő szakaszában az a szervezeti forma, amely lehetőséget ad az oktatónak arra, hogy a tanulók segítségére legyen a helyes mozgástechnika elsajátításában, de a tanuló számára is lehetővé teszi, hogy zavaró tényezők nélkül koncentrálhasson a mozdulatok helyes kivitelezésére.

A lehető legmagasabb ütésszám elérésére nem a teljes csoportos gyakorlás a megfelelő szervezési forma

A teljes csoport felállási és gyakorlási formái

A “forgó” kedvelt gyakorlási forma, amikor egy tanuló 1-3 labdát üt meg, vagy hasonló számú mozdulatot végez, és ezek után ismét a sor végére áll. Itt állandóan van mozgás, mivel a tanulók mindig cserélődnek és a gyakorlás folyamatos, mert a gyakorlatokat labda nélkül is végzik.

  • FF (felállási forma): szabad felállás pl. a mozgás vagy fogás magyarázatához
  • FF: felállás egyvonalban
    tükörképes labda nélküli gyakorláshoz, ill. a labda fogadásához.
    GyF (gyakorlási forma): Forgás, oldal irányban 
  • FF: két vonalban, helyet hagyva kevés lábmunkával járó labda nélküli mozgásnak
    GyF: folyamatos forgás
  • FF: egy sorban
    GyF: forgás, oldal irányba
  • FF: egy sorban
    GyF: forgás, frontálisan
  • FF: szabad felállás egy tanuló megfigyeléséhez
    GyF: Megszakításos gyakorlás
  • FF: egy sorban
    GyF: forgás, átlósan