Az ütőfogás elmagyarázása
Nyugati tenyeres ütőfogás
9. ábra
Fél-nyugati tenyeres ütőfogás
8. ábra
Keleti tenyeres ütőfogás
7. ábra
Egy-egy új ütés megtanulásánál igen fontos a helyes ütőfogás megválasztása. A labdát többféleképpen lehet megütni. A találati ponttól függően fogjuk meg az ütőt és így különböző fogások lehetnek helyesek. A modern teniszben fontos szempont, hogy a labdát lehetőleg gyorsan, hatékonyan üssük meg, ennek megfelelően kell a tenyeres ütésnél kialakítani az ütőfogást. Hatékony ütés alatt azt értjük, amikor az ellenfelet az alapvonal mögött minél távolabb tartjuk vagy oldalirányban nagyobb távolság megtételére kényszerítjük. E cél eléréséhez a pörgetett ütések alkalmazása az egyik legjobb eszköz.
Az előzőekben illusztrált, ütőfogást bemutató ábrák alapján a tenyeres ütéseknél három típust különböztethetünk meg: „keleti”- (eastern), „fél-nyugati”- (semi-western) és „nyugati” (western) ütőfogás. A legelterjedtebb a “fél-nyugati” vagy “nyugati” ütőfogás, mert a modern játékban nagyobb szerepe van a pörgetésnek, melynek következtében a találati pont magasabbra kerül.
Az ütőfogások bemutatása:
Felállás: a tanítványok félkörben állnak fel az oktató körül
Bemutatás és magyarázat: az oktató mutassa be, hogy kell az ütőt a keleti ütőfogással megfogni:
- hálóhoz képest oldalirányú helyezkedés
- a kéz az ütőt a nyél közepétől a végéig fogja a test középső részén, merőlegesen a váll tengelyére
- a könyök könnyedén behajlítva
- az ütő hossztengelye vízszintes
- az ütőfelület merőleges a talajra (ez lesz a találati pontnál is)
A keleti ütőfogás ismertetőjelei: (Lásd: a 7. ábrát)
- az ütő átlósan helyezkedik el a tenyér felületén
- a mutatóujj alatti ízület a markolat függőleges felületét támasztja, hátulról
- a kéz, melyben az ütő van, a test közepe előtt helyezkedik el
- a „képzelt” találati pont csípőmagasság alatt, a test előtt
- az ütő tengelye és az alkar egymással tompaszöget zár be (kb. 120-135 fok)
- a mutatóujj a hüvelykujj előtt
- a nyomáspont a kisujj végén, merőlegesen a nyélfelületre
- a kisujj felőli tenyérpárna az ütő nyelének megvastagított végén támaszkodik
A fél-nyugati ütőfogásnál az alapvető helyzetek hasonlóak, annyi különbséggel, hogy a labdatalálati pont csípő- és mellmagasság között van. Ennek megfelelően a mutatóujj alatti ízület is máshogyan helyezkedik el: hátulról, kicsit alulról támasztja az ütő nyelét. (Lásd: a 8. ábrát)
A nyugati ütőfogás elsősorban válasz arra a kényszerhelyzetre, hogy a labdát magasan felpörgetve ütötte meg az ellenfél, így próbál a pályán hátraszorítani minket. Az ebből következő, nem kívánatos hátramozgást azzal tudjuk elkerülni, ha a labdát magasan, vállunk vagy akár fejünk vonalában ütjük meg. Másodsorban a támadó tenyeres ütések (topspin drive) hasznos ütőfogása is ez. Az alapvető helyzetek itt is hasonlóak, annyi különbséggel, hogy a labdatalálati pont váll- vagy fejmagasságban van. Ennek megfelelően a mutatóujj alatti ízület is máshogyan helyezkedik el: teljesen alulról támasztja az ütő nyelét. (Lásd: a 9. ábrát)