Skip navigation

Felszerelés-ismeret

A felszerelés ismeret célja, hogy megismerkedjünk azokkal a tényezőkkel, amelyeket kevéssé vagy egyáltalán nem tudunk befolyásolni. Hatásukat ismerve jobban igazodhatunk az adott körülményekhez és a felkészülés is célirányosabb.

  • A teniszpálya
    A játékot befolyásolja a pálya talaja, továbbá a méretei, háló magassága. A 23m77cm teniszpályához hozzátartoznak a hátsó kifutók (2szer 6m40cm). Az egyes pálya szélessége 8m23cm, melyhez a páros folyosó (1m37cm) szélessége és az oldal kifutók (3m65cm) tartoznak. A szabadtéri pálya hossztengelyének iránya É-D, ettől max. 7,5%-os eltérés a megengedett. Talajára nézve a leggyakoribb a vörös salakpálya, melynek koptató rétege finom téglaőrlemény. Vannak ezen kívül műanyag pályák, műfüves pályák és speciális többrétegű aszfalt, illetve bitumen pályák.
  • A teniszlabda
    A teniszlabda 2 réteggel bevont gumilabda. A filc gyapjú-, nejlon-, és pamutszálakból áll. Átmérőjét, súlyát, felpattanásának tulajdonságait, alakváltozását az ITF (Nemzetközi Tenisz Szövetség) szabályozza. A jellegzetes felpattanás többek között attól függ, hogy belső nyomású, vagy nyomás nélküli labdáról van szó. Nyomás nélküli labdáknál, a labda falának rugalmassága biztosítja a felpattanást. A belső nyomással rendelkező labdák „élőbbek”, hosszabb tárolási idő után azonban, másképp pattannak. Ennek megakadályozására a gyártók túlnyomásos konzervdobozban forgalmazzák.
  • Teniszütő
    A teniszütő adottságai döntően befolyásolják a játékot. A keret, a húrok, a húrozás módja, egymással gondosan összehangolt egységet kell képezzenek. A legjobb keret sem segít, ha rossz a húrozás. Ugyanakkor hiába tökéletes a húrozás, ha az ütőkeret a hibás, de a kiváló minőségű húrok tulajdonságai sem érvényesülnek, rossz húrozáskor. Az ütőkeret kiválasztásakor a következő tényezőket kell figyelembe venni: a keret formája, súlya, súlyelosztása, anyaga. A játékos karja és az ütő közi erőátvitelkor az ütő fogása játszik még döntő szerepet. Az oktatás folyamán különösen fontos, hogy az ütő részeit és a fogásokat meg tudjuk nevezni, meg tudjuk vizsgálni és a megfelelőt tudjuk kiválasztani tanítványaink számára. Az ütő keretére, a fogásra és a húrozásra szintén az ITF szabályai adnak útmutatást. Nem lehet rajtuk semmiféle rögzített vagy kiálló tárgy, kivéve a kopás megakadályozására és a rezgések csökkentésére szolgáló kiegészítők, valamint bizonyos mértékű súlyelosztást befolyásoló változtatások. A keretek formáját, a behúrozott részt, felületének mérete szerint osztályozzuk. Így megkülönböztetünk kis-, közép-, és nagyfejű ütőket. A húrozott felület nagysága csak közvetett módon befolyásolja a játékot. Közvetlen módon hat, viszont a hosszanti húrok hosszúsága és a keret szélessége. A hosszú húrok megfelelő merev kerettel fokozzák a labda gyorsulását. A játékosnak és az ütő tervezőinek az a célja, hogy az ütőről a labdára, az erőátvitel a lehető legkedvezőbb legyen, továbbá a keretnél kevésbé rezegjen. Ezeket a rezgéseket egyébként az ütő továbbvezeti a játékos karjára és ez egészségügyi problémákat okozhat. Ha néhány tényezőt figyelmen kívül hagyunk, akkor a húrozás közepén a leghatékonyabb a visszapattanás.
    A húrozás keménysége és az ideális időátvitel követelménye a kiváló minőségű keret, melyhez jó minőségűnek kell lennie a húr anyagának is. A mai húrok és ütőkeretek anyaga lehetővé teszi, a közepes és nagyfejű ütők fejlesztését, elterjedését valamint nagy szilárdságú anyagok felhasználását. Az ütőkeret súlya és súlyelosztása alapján az ütőket különböző osztályokba sorolják. A gyártók igyekeznek, hogy az azonos modellek súlyelosztása azonos legyen. Az ütő súlyának elosztása eredményezi azt, hogy a szert a játékos könnyűnek vagy nehéznek érzékeli. Egy könnyű ütőt is nehéznek érezhet a versenyző, ha az ütő feje nehéz. Az új keret konstrukciók és anyagok lehetővé teszik az egyre gyorsabbá váló játékot, amihez könnyen kezelhető ütőkre van szükség. Manapság a következő anyagú ütőket készítik: műanyag, fémek (alumínium, magnézium, titán), és műanyagkeverékek (grafit és üvegszál, grafit és boron kerámia). A keménység általában nő a fém, üvegszál garfit (karbon) grafit üvegszál, grafit boron, kevlár titán felé. A műanyag keretek műgyanta szálakból állnak, leggyakrabban karbonnal kombinált üvegszálat használnak. A karbon kis súlyú, de nagy szilárdságú, szintetikus grafit rost és 40%-al könnyebb az üvegszálnál és 10-szer merevebb a fánál. A baron szintetikus szál, melyet úgy állítanak elő, hogy a bort gőzölik, hajszálvékony volfran szálra. A súlya kb. az aluminuiméval egyenlő, de szakító szilárdsága 10-szer nagyobb, 10-szer keményebb és különösen hőálló. A tenisz húrokkal szemben is nagyok az elvárások. A legfontosabb kritériumok: tartósság, kedvező ár, optimális rugalmasság, állandóság. A húrokat bélből vagy műanyagból állítják elő. Az ún. természetes bélhúroknak igen kedvezőek a tuljadonságai, azonban nagyon érzékenyek a nedvességre, ezért impregnálják, illetve műanyaggal vonják be. A műanyag húrokban széles a választék, sokféle az anyaguk, különleges az előállítási módjaik. Polietilén, poliamid és poliészter-nejlon keverékeket használnak. A húr szerkezete lehet monofil (egyszálú), polifil (többszálú). A húr felületek között is van különbség, lehet sima, érdes vagy csomózott. A felületek a labda pörgését befolyásolják. A húrokat vagy egyesével csomagolva vagy 100-200m-es tekercsekben árulják. A csomagoláson feltüntetik a húr hosszát, természetes húroknál a húr vastagságát is.