Előkészítés (1-es és 2-es ellenőrzési pont) – ütés

40. ábra

Ennél a tanulási lépésnél különösen rá kell mutatni a “nyomott” mozdulatra, ami a könyökízületből való karnyújtás és a nyitott állásba való törzsfordítás által valósul meg. A vállízületből történő karmozdulat csekély.

Itt az előkészítés végén az ütés azonnal a helyes ütőpozícióban található, az 1-es és a 2-es ellenőrzési pont egybe esik.

Bemutatás és magyarázat

A hálótól kb. 1 méterre álljunk fel.

Előkészítés

A találati helyzetből a törzs visszafordul oldalállásba, az alkar kissé emelt és az ütést végző kar kis szöget zár be. Fontos, hogy a könyökizület ne kerüljön hátra és az ütő fejét föntről sréhen előre vezessük, így érthető, hogy az ütést végző kar fölé fog kerülni. A testtömegsúlyt a hátul lévő láb fölé helyezzük.

1-es ellenőrzési pont (vége az előkészítési mozdulatnak)

• oldalsó felállás
• az ütést végző kar a test középvonalán van
• az ütőfelület nyitott
• az ütő feje az ütést végző kar felett és mögött és enyhén a vállmagasság felett
• az ütést végző kar kis szöget zár be
• a törzshöz a váll és a felkar közel helyezkedik el
• az ütőfogás laza
• a bal kar a test előtt van
• a törzs oldalsó és enyhén előredőlt helyzetben van
• a testsúly a hátul lévő láb felett van

Gyakorlat a rövid előkészítéshez:

Röptézés a sarokban

A hatásos röpteütést megnehezíti, ha az ütőt hosszan hátralendítjük az ütés előtt. Ha sarokban - egy fal előtt- helyezkedünk el és az edző vagy az adogatógép közel üti a labdát hozzánk, akkor a faltól az ütőt nem tudjuk hátralendíteni. Ez a kényszerhelyzet rávezet a röpteütés rövid előkészítésére.

Ütés

A 3-as ellenőrzési pontban nyitott állásba fordítjuk a törzset az 1-es KP-ból és ennél az ütést végző kar könyökízületből kinyúlik. A fogás szorítása és a vállízületből adódó csekély karmozgás által az ütő feje egy pótlólagos felgyorsulást nyer. A bal kar a törzzsel együtt fordul.

Ezzel egyidejűleg a testsúly az elöl lévő lábra helyeződik át. Itt, miközben a teljes mozdulat a testsúly előtt történik, egy “nyomott” ütőmozgásról beszélünk. Az ütőmozdulat a találati helyzetben fejeződik be és nem a kivezető mozdulatban.

Ezt az alaptanítás metodikájában a 3-as ellenőrzési és ezzel egyidejűleg a 4-es ellenőrzési pontnak nevezzük. A tanuló az ütés után nem változtat a helyzetén, így újabb ellenőrzésre van lehetősége.

Meg kell jegyeznünk, hogy a tenyeres röpte alaptanításának a metodikájában egészen tudatosan kikerüljük az ütést kivezető mozdulatot. Ezzel indokoljuk azt, hogy a tanuló a kivezetés után az alapálláshoz, ami a hálóhoz viszonyítva merőleges ütőtartást jelent, úgy jut el, hogy a két ütés között a legrövidebb utat választaná. Ennél a mozdulatnál az ütő feje az ütést végző kar elé kerülne, ezáltal nem jönne létra “nyomó” mozdulat. Ilyen erős csuklómozdulattal párosuló rossz ütőmozdulatokat gyakran a képzetlen kezdőknél találunk. Később, amikor már váltakozva üti a tanuló a tenyeres- és a fonák röptét, teljesen magától jön létre az alapállásban az ütés enyhe kivezetése.

Gyakorlás labdával

Ezt a gyakorlási formát a következő tanulási lépésnél gyakoroljuk:

Felállás:

• tanár kb. két méterre a hálótól
• tanuló kb. egy méterre a hálótól

Végrehajtási mód: Oldalt vagy középen, különböző feladatrészek elvégzésére kialakított csoportokban állnak fel a tanulók. Minden tanuló 3-5 labdát üt, a hátralévő tanulók közül az ütőmozdulatot mindenki végezze labda nélkül.

Célpont

A célpont használata kezdőknél elsősorban a koncentráció és a motiváció hatásfokának emelésének céljából nagyon hasznos. Másrészről pedig ha már jobban tudnak teniszezni a tanulók akkor ezt a gyakorlást fel tudják használni az előkészítő röpte a hosszú egyenes befejező röpte és a rövid kereszt ütésénél. Ennek megfelelően ha támadást indítunk és a “T” vonal környékén röptézünk, a labdát az ellenfél térfelés hosszan és középre kell ütni. Ezáltal ellenfelünknek kisebb a szöglehetősége az elütéshez. Viszont a háló közeléből a befejező röptét mindig keresztbe üssük, mert így tudjuk az ellenfelet a pályáról jobban kimozdítani, leszorítani, pontot szerezni. Oktatásnál a célpont kezdetben a tanár keze, később a kereszt, illetve a hosszú egyenes pályarész esetleg konkrét célpont (pl. kocka) legyen.

• a mozdulat közlésével pl.: a négy tanítási lépés - előkészítés - e felállás ellenőrzése koncentrálás - ütés - a találati pont ellenőrzése az “ellenőrzési pillanaton keresztül”
• labdaadogatás a mozdulat közlése nélkül
• különböző irányokból való adogatás: a hosszú egyenes részre áll a tanár, a tanulónak 3 helyről (hosszú-egyenes, közép, kereszt) kell játszania, először a tanárra, később különböző célpontokra. Végrehajtási formája: a pálya egyik oldalán elhelyezkedő csoportokban
• különböző távolságból való adogatás - a tanár és a tanuló a hálótól kb. 2-3 méterre, a pálya közepén, egymással szemben állnak fel. Végrehajtási formája: frontális csoportokban. A tanuló az első labdát, mély röpteként a háló magassága alatt üti meg, visszalép, majd a második labdát a háló magassága felett üti.
• különböző irányokból és távolságból történő adogatás - végrehajtási formája: átlós csoportokban állnak fel a tanulók.

Gyakorlat a mélyröpte gyakorlásához

Röpte ütés pórázon

Erősítsd a válladhoz az ütőt úgy, hogy az ütő nyele és az alkarod szöge ne lehessen nagyobb a megengedettnél. Ezt kiválóan megoldhatod az ütőtok gurtnijával, amelyet az ütő húrozásához erősítesz. Ilyen módon ütésed előre lendítése korlátozott lesz. A rövid, szűk előre vezetés a jó röptemozdulat sajátossága. Ezzel a módszerrel javaslom a mélyröpte gyakorlását is, ahol a hiba legtöbbször abból ered, hogy az ütő fejét leengeded ahelyett, hogy térddel mennél a labda alá. A jó mélyröpte tehát kiváló lábmunkát igényel.