Teniszorientált bemelegítő és rávezető gyakorlatok kezdőknek és haladóknak

Mint az előzőekből kiderült, a játékos gyakorlatok a legfontosabbak a kezdő teniszoktatásban. A következő feladatok egy részét Gáspár (1989) állította össze, melyek egytől-egyik a játékosságra épülnek, és a labdához, az ütőhöz szoktatástól kezdve a minitenisz versenyszerű űzéséig mutatják az utat.

• Fagylaltvivő verseny során a gyerekeknek a teniszlabdát úgy kell tartani, mintha egy fagylaltot vinnének a kezükben. Bizonyos távolságot kell így megtenni és a távot leghamarabb teljesítő a győztes.
• A “hulla-hopp” játék során a gyerek helyezzenek egy labdát az ütőjük húrozására. Ezután úgy mozogjanak, mintha hulla-hopp karikáznának és a labdával körözni kell az ütő kerületén.
• A “teniszbowlingban” a tanulók a teniszütővel labdát gurítanak és a labdatartó dobozok a célpontok. Alkossanak csoportokat és növeljék a távolságot.
• A „pattogtató mester” játékban a tanulók különböző módokon pattogtatják a labdát ütőikkel. Aki a legtöbbféleképpen tudja pattogtatni a labdát, az a nyertes.
• A „létra” játékban a tanár létra fokokat jelöl ki. Minden tanulónak úgy kell ütni, hogy a tanár által kijelölt zónában pattanjon a labda. Aki a legtöbb zónába tudja beütni a labdát, az a győztes. 
• A “labdamenet játék”-ban a tanulók párokat alkotnak. A párok oda-vissza passzolják a labdát az ütővel, egy pattanással, több pattanással vagy pattanás nélkül. A legkevesebbet hibázó pár a nyertes.
• A “pattintó verseny” során a tanulók párokat alkotnak, és felváltva pattogtatják a labdát egy karikába, miközben folyamatosan haladnak. Az első pár, aki eléri az 5, 10, 15, pattintást, az a nyertes.
• A “dobó-ütő” versenyben a tanulók párokat alkotnak, az egyik a labda adogató, a másik az ütő játékos. A párok a háló egyik oldalán sorakoznak fel, a pálya másik fele számozott célterületekre van osztva. Az ütés megkezdése előtt bemondja a tanár, hogy hányas számú terület a cél, majd az adogatók kézzel az ütőjátékos partnerüknek dobják a labdát, akik igyekeznek az adott célba betalálni. A legtöbb találatot elérő pár a nyertes.
• A “falról pattanó labda” elkapó versenyben a tanulók csapatokat alkotnak és a fallal szemben, és egymás mögött sorakoznak fel. Az első tanuló lepattintja a labdát és a falhoz üti, amit a következő tanuló az egyik kezével és az ütővel elkap és ő is a falhoz üti, és így tovább. Amelyik csapat minden tagja először végez a gyakorlattal, az nyer.
• A “pattogtatott kukorica” játékban a tanulók 3-6 tagú csoportokat hoznak létre, akik egy kört alkotnak. A körben a csapattagok felfelé ütéssel, lepattanás nélkül ütik egymásnak a labdát. Az egy időegység alatt a legtöbb ütést elérő csapat a győztes.
• A “közel-távol” játék során a tanulók párokat alkotnak és egymásnak ütik a labdát egy, kettő lepattanással, vagy anélkül. Amikor 5 ütést elérnek hibázás nélkül, akkor egy lépést hátralépnek. Ha hibáznak, akkor egy lépést előre kell lépniük.
• “Íjász” versenyben a tanulók párokat alkotnak és minden párnak egyforma és kellően nagy célpont van kijelölve a falon. A párok tagjai felváltva ütik a labdát. A labda egyet, vagy többet is pattanhat. A legtöbb találatot elérő pár a győztes.
• A “Tenisz kosárlabda” játékban a tanulók csapatokat alkotnak és egy adott távolságra felállnak a kosártól, amelybe ütővel labdát kell behelyezni. Amelyik csapat a legtöbb találatot éri el, az a győztes.
• Az együtős labdamenetben a tanulók 2 csapatot alkotnak és mindegyik csapatnak egy teniszütője van. A csapatok labdamenetet játszanak egymással egy háló felett. Minden tanuló üt egyet, majd átadja az ütőt a mögötte állónak és a sor végére siet.
• A “tenisz röplabda” játékban a tanulók 2 csapatot alkotnak. Csapatonként háromszor üthetik felfelé a labdát, mielőtt átütik az ellenfél térfelére a háló felett. A csapatok pontra játszanak. A tanulók ügyességi szinttől függően játszhatják pattanás nélkül vagy egy pattanással.
• A tanulók párokat alkotnak és labdamenetet játszanak a falra, egyre növekvő távolságból. A leghosszabb labdamenetet játszó páros, a nyertes.
• A “Mozgás és ütés” játék során a tanulók párokat alkotnak. Az egyik adogatja a labdát, a másiknak vissza kell ütni az adogatóhoz. Az adogatónak egy adott területen belül nehéz labdákat kell adni az ütő játékos részére.
• Az “Oda-vissza váltó”-ban a csapatok tagjai a teniszütővel pattogtatva vezetik a labdát a pályán elhelyezett kúpakadályok között. A pályát elsőként teljesítő csapat a győztes.
• A “soha véget nem érő” labdamenet során a tanulók párban helyezkednek el egymással szemben, a háló két oldalán és labdamenetet játszanak. A legtöbb ütést hiba nélkül végrehajtó pár a győztes.
• Az “alkaros szervagép” játékban a tanulók 10 db alsó szervát ütnek egyre távolodva a hálótól a háló túlsó oldalán kijelölt célterületre. Aki a leghamarabb éri el az alapvonalat hibázás nélkül, az a győztes.
• A “Mesterek és nagymester” játékban a tanulók párokat alkotnak. Az egyik tanuló szervál, a másik visszaadja a szervát. Ha sikerül egy szervát és egy fogadást véghezvinni, kapnak egy pontot. A legtöbb pontot elérő pár a „mester”. A párok szerepet cserélnek és a fogadó megmondja hová kéri a szervát. Ha sikerül egy szerva és egy fogadás, kapnak egy pontot. A legtöbb pontot elérő pár a „nagymester”.
• A “Speedy Gonzales” játékban a tanulók hármas csoportokat alkotnak, az egyik a labda adogató, a másik az ütő játékos és a harmadik a labdát elkapó. A pályán karikák vannak elhelyezve különböző helyeken. Minden csapatnak ugyanannyi labdája van. A labda adogatónak a karikába kell dobni a labdát és az ütőnek úgy kell ütni, hogy a háló túloldalán álló csapattárs elkaphassa pattanás előtt. Amelyik csapat hamarabb végez az összes karikából történt sikeres ütéssel, az a nyertes. A tanulók szerepet cserélnek.
• A “Labda állomások” játékban a tanulók párokat alkotnak. Az egyik a labda adogató, a másik az ütő játékos. A pályán karikák vannak elhelyezve különböző helyeken. Minden csapatnak ugyanannyi labdája van. . A labda adogatónak a karikába kell dobni a labdát és az ütőnek úgy kell ütni, hogy a háló túloldalán elhelyezett célpontokba essen. Amelyik csapat hamarabb végez az összes karikából történt sikeres ütéssel, az a nyertes. A tanulók szerepet cserélnek.
• A “rövid-hosszú” versenyben a tanulók négyes csoportokat alkotnak, az egyik a labda adogató, a másik az ütő játékos és a harmadik a labdát a hálónál elkapó, a negyedik a labdát a kerítésnél elkapó. A labda adogatónak rövid és hosszú labdákat kell adnia, és az ütőnek oda kell ütnie, ahová a labda adogató mondja (röviden, hosszan). Amelyik csapat hamarabb végez a labdákkal, az a nyertes. A tanulók cserélik a szerepeket.
• A “tenisz kosárlabdában” a tanulók párokat alkotnak, az egyik dobja a labdát, a másik üti. Adott jelre a labdát adogató egy alacsony és egy magas labdát dob az ütőnek, aki a háló túloldalára egy alacsony és egy magas labdát üt. Az a pár lesz a nyertes, akiknek a legkevesebb labdája marad a hálóba akadva. A tanulók szerepet cserélnek.
• A “8-as” figurában a tanulók párokat alkotnak. Az egyik egyenest üt, a másik keresztet. A leghosszabb labdamenetet játszó pár a nyertes. A tanulók szerepet cserélnek.
• A ”rágógumi” játékban a tanulók párban labdamenetet játszanak. Az egyik tanuló a pattanás után rövidet üt, a másik hosszút. A leghosszabb labdamenetet játszó pár a nyertes. A tanulók szerepet cserélnek
• A “magas-alacsony” játékban a tanulók párokat alkotnak, az egyik a hálónál, a másik az alapvonalon. Az alapvonal játékos emelést üt, a hálónál álló egy könnyű lecsapást üt, az alapvonal játékos irányába. Amelyik pár a leghosszabb labdamentet játssza, az a győztes. A tanulók szerepet cserélnek.
• A “Labdamenet két ütéssel” játékban a tanulók párokat alkotnak. Az egyik egy meghatározott területre adogat, a másik egy meghatározott területre üti a fogadást. Ha a pár az előírt területre üti a labdát, kap egy pontot. A legtöbb pontot elérő pár a nyertes, utána a tanulók cserélik egymást.
• A „Tasmánia ördöge” játékban a tanulók párokat alkotnak. Az egyik egy meghatározott területre adogat, a másik egy meghatározott területre üti a fogadást és elkezdenek labdamenetet játszani. Négy alapütést elérő pár pontot kap és a legtöbb pontot elérő pár a nyertes.
• A “futás és ütés vonalban” a tanulók párban gyakorolnak. Az egyik szervát üt egy megjelölt helyre és a hálóhoz fut. A fogadó gyengén visszaüti a röptézőnek és elkezdődik a labdamenet. Egy négy ütésből álló labdamenet 1 pontot ér. A legtöbb pontot elérő pár a nyertes.
• A “támadás” című játékban a tanulók párban labdamenetet játszanak. Az egyik tanuló megadott helyre adogat és a fogadó visszaüti a szervát, majd a hálóhoz fut és kijátsszák a pontot. A tanulók cserélik a szerepeket. A „hold labdában” a hálóhoz futó felett, mindig emelést kell ütni.
• Az "Egyedül a csapatért” játékban a tanulók csapatokat alkotnak. Versenyt rendeznek, amely során több egyéni mérkőzést játszanak. A csapatok játékosai által elért győzelmi pontok összeadódnak.