10.1. Pedagógiai Analízis és Curriculum

Az értelmileg akadályozott személyek mérésére több kérdőíves eljárás is alkalmazható, melyek nem csak a kommunikációt, annak területeit, hanem a szociális fejlődés elemeit, a mozgásukat, az egész személyiségüket, képességeiket átfogóan vizsgálja.

A Pedagógiai Analízis és Curriculum értelmi fogyatékos személyek szociális és személyiségfejlődésének mérésére szolgáló módszer, mely kidolgozása dr H.C Günzburg nevéhez fűződik. A P-A-C változatai olyan képességek mérését tartalmazza, melyek a fogyatékos személyek teljesítményeinek állapotleírását teszi lehetővé, valamint összehasonlíthatóvá teszi más, hasonló személyek teljesítményeivel. Az eredmények kördiagramon rögzíthetők. A P-A-C módszernek 4 változata ismert, melyek a következők: (Günzburg, 2000).

A P-A-C 1 6-16 éves középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek felmérését teszi lehetővé. A normális fejlődésmenetet biztosító képességeket tartalmazza, melyek az iskoláskorú gyermekek szociális fejlődését biztosítják. A P-A-C 2 serdülő- és felnőttkorban használható. Középpontba az alkalmazkodást és beilleszkedést elősegítő jártasságok kombinációit helyezi. Az S/P-A-C 1 súlyos fokban értelmi fogyatékos személyek vizsgálatára használható, az 1-5 év közötti normál fejlődésre jellemző képességeket rendszerezi. Az S/P-A-C 2 felnőtt súlyos értelmi fogyatékos személyekről nyújt információkat (Günzburg, 2000).

A P-A-C módszer minden változata 4 terület képességeiről ad tájékoztatást. Ezek az önkiszolgálás, kommunikáció, szocializáció és tevékenység, melyek személyiség-felméréssel egészülnek ki. Ez utóbbi mind a 4 esetben a kommunikáció-készség vizsgálatát is tartalmazza. A P-A-C 1 vizsgálja a beszédet, a különbségek felismerését, a számfogalmat és a papír és ceruza használatát. A P-A-C 2 magában foglalja a beszéd, a pénzismeret, az idő és mértékek, az írás és az olvasás jellemzésére szolgáló képességeket. Az S/P-A-C 1 a non-verbális kommunikáció, a kifejezőkészség és a beszédértés leírását teszi lehetővé. Az S/P-A-C 2 pedig az érzékelésre, a szókincsre, a kifejezőkészségre, a számokra és pénzre és az olvasásra, írásra vonatkozó állításokat tartalmaz (Günzburg, 2000).

A mérőeljárás során a kézikönyvben foglaltakat pontosan követve, a gyermek képességeinek megfigyelésével, a tevékenységek végrehajtatásával és a vizsgálati személlyel foglalkozók pontos kikérdezésével kapott eredményeket egy kördiagramon színezéssel jelöljük. A nagyobb terület 4 12 diagramjának minden egyes alfejezetében minden egyes számhoz tartozó feladat sikeres teljesítése után kiszínezésre kerül a tevékenységhez tartozó rubrika, vagy nem teljesítés esetén üresen marad. Az egyes kvadránsokban kiszínezett mezők egy-egy pontot érnek, melyeket összeszámolunk, ezek lesznek a nyers pontok. A kvadránsokban szerzett nyerspontokat az életkori övezethez és területekhez tartozó (táblázat) számokkal megszorozzuk, s az így kapott eredmény a szociális kompetencia index (SZKI). A felmérés tanévenkénti megismétlése és jelölése a diagramon jól szemléltetheti gyermek fejlődését, valamint kijelölheti fejlesztési feladatok megtervezéséhez a különböző részterületeket.

A szociális felmérés mellett lehetőséget biztosít az eljárás a személyiség felmérésére is, mely megmutatja, milyen képességekkel rendelkezik a vizsgált személy a közvetlen környezetén kívül, mennyre képes alkalmazkodni. „A PAC személyiség-felmérő skála alkalmazásával a közösségi tolerancia-szintet mérhetjük fel, amely a fogyatékos személy befogadásához szükséges. A skála 3-as szintje jelenti azt a toleranciának azt a fokát, amikor a közösség „megtűri a személyt”. A 4-es, 5-ös érték az, amikor az egyén jól beilleszkedett. A 2-es kisebb, és az 1-es nagyobb mértékben szembe kerül az általános elvárásokkal. 26 A pontokhoz tartozó leírások azt mutatják, hogy melyek azok a magatartásformák, melyek tolerálhatók és elősegítik a fogyatékos személy beillesztését, illetve melyek azok, amelyek megnehezítik ezt. Ha a színezett skála diagram széléhez közelít, akkor feltételezhetjük, hogy a beillesztése nem fog különösen nagy problémát okozni környezetének.” (Máténé Homoki Tünde TÁMOP-4.1.2-08/1/B-2009-0005 MENTOR(h)ÁLÓ PROJEKT 2011.)

www.jgypk.u-szeged.hu/tamopb/.../Bevezetes_a_gyogypedagogiaba.pdf