- Kommunikáció fejlődése és fejlesztése értelmileg akadályozott személyeknél
- Tananyag célközönsége
- 1.Bevezetés, a tanegység célja
- 2. Kommunikáció, Kommunikációs elméletek, nyelv vagy beszéd?
- 3. Nyelv és beszéd fejlődése, biológiai előfeltételek
- 4. Nyelvi szocializáció, szocializáció és nyelv
- 5. A tipikus nyelv és beszédfejlődés
- 6. Értelmileg akadályozott gyerekek nyelv- és beszédfejlődése
- 7. Eltérő nyelv- és beszédfejlődés szindrómaspecifikus megközelítésben
- 8. Súlyosan halmozottan fogyatékos személyek kommunikációja
- 8.1. Kit tekintünk súlyos-halmozott fogyatékos személynek?
- 8.2. A kommunikáció tágabb és szűkebb értelmezése
- 8.3. „Nem lehet nem kommunikálni” – egy példa
- 8.4. A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek kommunikációs jellemzői
- 8.5. Pedagógiai eszköztár a kommunikáció fejlesztésére
- 8.6. Összefoglaló, lezáró gondolatok
- 8.7. Irodalom
- 9. Az augmentatív és alternatív kommunikáció
- 9.1. A kommunikáció, mint emberi jog
- 9.2. Az augmentatív és alternatív kommunikáció meghatározása és eszközeinek csoportosítása
- 9.3. Az AAK meghatározása
- 9.4. Az AAK csoportosítása
- 9.5. Az AAK célcsoportjai
- 9.6. Jelentősebb csoportok bemutatása
- 9.7. Összefoglaló gondolatok az augmentatív és alternatív kommunikáció leckéjéhez
- 9.8. Irodalom
- 10. Értelmileg akadályozott személyes kommunikációjának vizsgálati lehetőségei
- 11. A beszéd fejlesztésének sajátosságai, lehetőségei értelmileg akadályozott gyermekeknél
- 12. Értelmileg akadályozott gyerekek logopédiai fejlesztésének alapelemei
- Teszt Próba Kommunikáció
- Teszt „A” Kommunikáció
- Teszt „B” Kommunikáció
2.2.5. Hatás - visszahatás
Egy újabb tényező a hatás. Kommunikáció során az interakció mindig valamilyen hatást gyakorol a résztvevőkre, ami lehet érzelmi, fizikai vagy kognitív. A hatások cseréje kölcsönösen zajlik, és bármiféle kombinációban előfordulhat. Gyakran késleltetve érzékelhetők (Fercsik és Raátz, 2006).
Sőt mi több a visszajelzés is jelen van a közvetlen kommunikációs folyamatokban. A visszajelzés az elhangzott üzenetre vonatkozik. Származhat külső forrásból, másik személytől, illetve lehet egyénen belüli, azaz belső visszajelzés is. Lehet nyelvi és nem nyelvi egyaránt. A visszajelzés hatást gyakorol a kommunikációra, meghatározza a folytatást. Sikeres és hatékony kommunikációról akkor beszélhetünk, hogyha a külső és belső visszajelzés is megtörténik. Előbbiek hiányában kommunikációs zavar léphet fel (Fercsik és Raátz, 2006).