Skip navigation

8.4. A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek kommunikációs jellemzői

A különböző területek optimális fejlődése elengedhetetlen a bio-psziho-szociális egység kiegyensúlyozott működéséhez. Fröhlich és Haupt modellje jól példázza, hogy a különböző területek egymással szorosan összefüggenek egymásra hatnak fejlődésük során. A fejlesztést tekintve ez az is jelenti, hogy egy-egy területet nem lehet és nem is érdemes izoláltan fejleszteni. A fejlesztés egész személyre ható pedagógiai folyamat, melyet a tervezés során figyelembe kell venni. Az ábra középpontjában a kommunikáció áll, mely jól illeszkedik ahhoz a szemlélethez, mely a kommunikációt a jéghegy csúcsaként írja le. A kommunikáció erősen épít más területek fejlődésére, de a kommunikáció maga is visszahat ezekre a területekre. Bármely terület érintetté válik a fejlődés során, az kihat a többi terület fejlődésére is, ez igaz természetesen a kommunikációra is.

Fröhlich és Haupt modellje a fejlődési folyamatok komplexitására és a teljes ember fejlesztésének a jelentőségéről (Fröhlich, 1991. 156. o.)

A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek csoportja egy heterogén csoport, így a kommunikációs lehetőségeik nagyon individuálisak. Fröhlich és Haupt ábráját követve azonban elmondható, hogy minden egyes terület érintett még ha személyenként az egyes területek érintettségének mértéke nagy eltéréseket is mutat. A kommunikáció gyakorta nonverbális kommunikációt vagy néhány gyakorta individuális szót, szótöredéket jelent esetükben, de a jól kivehető kommunikációs jelzések hiányával is találkozhatunk súlyos-halmozottan fogyatékos személyekkel való kapcsolatunk során. Mall (Grunick - Maier-Mihalitsch 2010) nyolc személyközi kommunikációs csatornát különböztet meg, a szemkontaktust, a légzés ritmusát, a beszélt nyelvet, hangadást, a mimikát, az érintést, a gesztusokat és a mozgást. A legsúlyosabb értelmi fogyatékos személyek kommunikációs csatornáit tekintve a légzés ritmusát, a hangadást, az érintést és a mozgást kell kiemelnünk, mint gyakori kommunikációs csatornát.

Feladat

Olvassa el Márkus Eszter doktori értekezését a 127-139.oldalig. Egészítse ki a szöveg részletet!

http://www.fszk.hu/rpi/szakmai_anyagok/Sulyosan-halmozottan_fogyatekos_gyermekek_nevelesenek_elmeleti_es_gyakorlati_problemai.pdf

„Értelmi elmaradás és kommunikációs zavar összesen 174 fő (minta ) esetén fordul elő, ami azt jeleni, hogy az értelmi elmaradást mutató személyek (187 fő) körében a kommunikációs zavar gyakorisága  (ami enyhén meghaladja a teljes minta körében látható , de nem éri el a mozgáskorlátozottak körében tapasztalható ).”

Enable JavaScript

Az agresszív viselkedés is lehet kommunikációs csatorna. Természetesen nem minden helyzetre igaz ez, hiszen az önkárosító, sztereotip tevékenységek hátterében sok más ok is meghúzódhat. Ezen viselkedések pedagógiai értelmezése is sokat változott az idők során (lásd Márkus, 2003. 67. o.). Adott pedagógiai helyzetben érdemes azonban megvizsgálni, hogy kapcsolatba hozható-e és ha igen milyen kommunikációs szándékkal hozható összefüggésbe egy-egy agresszív megnyilvánulás, legyen az az érintett személy esetén önmagára vagy a környezetére irányuló agresszió.

A környezettel való kommunikáció, az egymás megértése gyakorta nagyon nehezített, esetenként kölcsönösen frusztráló folyamat, különösen igaz ez a fogyatékos személlyel újonnan kapcsolatba lépő emberek esetén. Közvetlen hozzátartozók is gyakorta számolnak be az egymás megértésnek nehezítettségéről és annak pszichés terhéről. A súlyos-halmozottan fogyatékos személyek kommunikációjukban erősen rá vannak utalva környezetükre, pedagógiájukat tekintve a fejlesztési feladatok között a kommunikáció területének kiemelt jelentősége van (Adam, 1991).

Feladat

Olvassa el Márkus Eszter 2004-es publikációját a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek nevelésének kialakulásáról (lásd irodalomjegyzék)! A határtudományok milyen szerepet töltöttek be a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek nevelésének kialakulásában?