Skip navigation

12.1.1. A logopédiai ellátás specialitásai

Minden gyereknél egyénre szabott terápia

Természetesen normál körülmények között is alkalmazkodunk az egyéni sajátosságokhoz, de az értelmileg akadályozott gyermekek esetében ez kiemelt fontosságú, hiszen az előzőekben említettek miatt a nyelvi rendszerben igen sok helyen és mértékben léphetnek, lépnek fel zavarok, melyek teljesen egyedi képet alakítanak ki.

Komplex fejlesztés

Önmagában nem csak a nyelvi rendszer fejlesztéséről van szó, hanem a teljes személyiség, valamint a kognitív funkciók fejlesztéséről is, mely minden esetben szigorúan kötődik az életkornak, osztályfoknak megfelelő tananyaghoz, tantervi elvárásokhoz.

Kis lépések elve

Az értelmileg akadályozott gyermekek logopédiai fejlesztése során sokkal nagyobb jelentőséggel bír a kis lépésekben történő haladás és a folyamatos ellenőrzés.

Hosszú előkészítés

Míg az ép intellektusú gyermekek esetében csak egyes területek sérülése esetén van szükség hosszabb előkészületre, az értelmileg akadályozott gyermekeknél a myofunkcionális zavarok, hallási diszkriminációs gyengeség, figyelem és emlékezeti problémák, stb.… miatt igen nagy jelentősége van a hosszan és kis lépésekben megtervezett fejlesztésnek.

Elhúzódó beszédindítás

A hosszú előkészítő munka mellett a beszédindítás időszaka is hosszabb időintervallumot igényel, mivel sokkal tovább tart a beszédkésztetés felkeltése, a mozgással, dallammal kapcsolt motiválás, hangutánzások megindítása, ciklizálások begyakoroltatása.

Leginkább kétszemélyes terápia

Az értelmileg akadályozott gyermekek sajátos szükséglete, valamint a fentebb említett nyelvi rendszerük sajátosságai, hiányosságai miatt a legjobb fejlesztési lehetőség az egyéni terápia. A terápiás időszak kezdetén még a 45 perces tanóra is problémát okozhat, így az első időszakban gyakran csak 20-25 percet foglalkozunk intenzíven, egyénileg a gyermekkel, teljes mértékben igazodva a gyermek figyelmi aktivitásához.

A képi szintet hosszú ideig a tárgyakkal történő manipuláció készíti elő

Az értelmileg akadályozott gyermekek cselekvésbe ágyazottan képesek tanulni. A különböző fogalmak kialakítása igen hosszas tárgyi szinten történő manipulációt jelent. Nem elegendő egy alma egy tárgyként történő megjelenítése, hanem szükséges a több formában, színben, feldaraboltan előforduló almával történő megismertetése a gyermeknek, természetesen tárgyi, megfogható, adott esetben megszagolható, megehető formában. A tárgyak tárgyakkal történő egyeztetését a tárgyak képekkel történő egyeztetése váltja fel, ahol szintén nagyon alaposan figyelni kell a különböző megjelenési formákra, pl. tárgy fényképe, tárgy rajzolt képe, tárgy sematikus ábrázolása. A legfejlettebb szint, amikor a gyermek már a képet a képpel, a kép körvonalával képes egyeztetni.

Feladat

A film megtekintése közben figyelje meg, hogy eljutott-e a gyermek a képi szintig, biztonsággal képes-e ezen a szinten dolgozni!

Minden esetben nagymozgásból indulunk ki.

Az ép gyermekeknél is nagyon fontos és kiemelt fejlesztési terület a mozgás fejlesztése, az értelmileg akadályozott gyermekek esetében ez még inkább hangsúlyos feladat. A logopédia, kommunikáció fejlesztés szempontjából pedig azért kiemelt jelentőségű, mert a beszéd is egyfajta mozgás, finommozgás. A nyelv apró mozgásai, a szájkörüli, állkapocs izmok koordinált működése hozzák létre a beszédhangokat, melyekhez természetesen elengedhetetlen az idegrendszer megfelelő szintű működése, szabályozó funkciója. A mozgásfejlesztés fontosságát hangsúlyozza Thoroczkayné (2003) is, amikor azt mondja:”A motoros fejlődés a tanulás alapfeltétele. A mozgásfejlődés az érés és a tanulás kölcsönhatásában megy végbe.” A hangutánzások, szótagok kapcsolása, de már a mondókák, énekek is minden esetben mozgáshoz, állandó mozdulatokhoz kell, hogy kapcsolódjanak, melyek minden esetben segítik mind a hang létrehozását, mind pedig a bevésést, felidézést.

Multiszenzoriális ismeretnyújtás

Nagy jelentőséggel bír, hogy nem csak az életkori sajátosságokat, az aktuális tananyagot kell figyelembe venni és úgy megtervezni a fejlesztést, hanem minden egyes ismeretnyújtásnak több érzékszerv bevonásával kell megtörténnie, amelyek közül nagy jelentőséggel bír a cselekedtetés és szemléltetés. Például a beszédhangokat nem csak a szájképek, hívóképek, tárgyak, betű képe, hallás, ajakmozgás letapogatásával párosítjuk, hanem itt is használjuk a fonomimikai jeleket, melyeket az értelmileg akadályozott gyermekek olvasás tanítása során is alkalmazunk. Ez nagy segítséget jelent az osztálytanító pedagógusnak is.

Lassú fejlődési ütem

Nem kell elkeseredni, amikor a beszédindítás, a hangok rögzítése, motoros differenciálása, automatizálása lényegesen hosszabb időintervallumot igényel, mint az ép fejlődésű gyermekek esetében, hiszen itt számos már előzőekben is említett akadályozó tényező játszik szerepet, melyek a fejlődést erősen korlátozzák, lassítják. A kitartó, megszokott rituálékhoz kapcsolódó, ismétlődő, multiszenzoriális, nagymozgásokhoz kötődő, kis lépésekben történő haladás biztosan eredményre vezet, csak lényegesen több gyakorlással. 

Logopédiai eszközök

Feladat

Állapítsa meg, hogy az óra melyik didaktikai egysége lehet ez a feladatsor! Milyen előkészítő feladatokat adna hozzá? (fújó és nyelvgyakorlatok, hallási differenciálás területéről)