9.5. Az AAK célcsoportjai

A különböző augmentatív és alternatív kommunikációs eszközöket a szakirodalom rendszerint, annak függvényében, hogy milyen céllal alkalmazzuk három nagyobb csoportba sorolja (Erdélyi 2005):

1) Nyelvpótló funkció

2) Nyelvfejlesztő funkció

3) Nyelvalátámasztó funkció

Értelmileg akadályozott fiatalok esetében a súlyosság függvényében mind a három funkció szerepet játszat a gyógypedagógus gyakorlati munkájában. A nem beszélő személyeknél nyelvpótló szerepe lehet, mintegy kommunikációs eszközt adva az érintett személy számára, hogy szükségleteit, érzéseit kifejezésre jutathassa, utat engedve magához a környezetében élő emberek számára. Nyelvfejlesztő hatása a kommunikációs helyzetek teremtésén keresztül jelenhet meg a fejlesztés során, s nyelvalátámasztó funkciója kapcsán olyan esetekre kell gondolnunk, amikor esetleg az értelmi fogyatékos személy ugyan verbálisan kommunikál, azonban beszéde valamilyen oknál fogva (hanghelyettesítések, elmosódott artikuláció, dysarthria) nehezen érthető a környezete számára. Ilyen esetekben fontos lehet a sikeres kommunikációt támogató eszközrendszer kialakítása.

A nyelvfejlesztő hatás sokáig megosztotta a szakembereket és szakmai vita alakult ki arról, hogy nem akadályozza-e az AKK a beszédfejlődést. Mai tudásunk szerint nem hátráltatja, sokkal inkább támogatja a vokális beszédfejlődést (Kálmán 2007). A gesztusnyelv esetében a „kommunikációs lépcső” jól szemlélteti, hogy a kommunikáció különböző fejlődési szakaszaiban a gesztusnyelv is megjelenik még a hangzó beszéd előtt, mint egy természetes fázisaként az egymásra épülő és egymásra ható lépcsőfokaként a kommunikáció fejlődésének (részletesen lásd Erdélyi 2005).

A kommunikációs lépcső (Erdélyi, 2005, 343. o.)