Skip navigation

3.2. A nyelvi szintek

Lukács (2006) a nyelvelsajátítás biológiai feltételeit a nyelvi szintek szerint ismerteti. Eszerint bemutatja a beszédhangok észlelésének, a szókincsnek és a nyelvtan fejlődésének a téma szempontjából fontos szegmenseit. A csecsemők születésükkor már rendelkeznek olyan képességekkel, melyek a beszéd feldolgozását és a kommunikációt lehetővé teszik, ugyanis ezeket biológiailag öröklik. Képesek a beszédhangok észlelésére a kisbabák. Ennek bizonyítéka egyrészt, hogy beszéd hallatán már az élet korai szakaszán nagyobb aktivitás figyelhető meg a bal agyféltekében, mint a jobb oldaliban. Másrészt különbséget tesznek a beszéd és egyéb hangok között. Továbbá az emberi beszédet preferálják. Mindezek mellett a csecsemők szeretik a speciálisan hozzájuk alkalmazkodó úgynevezett dajkanyelvet. Már háromhónapos kor környékén a beszédhangokra jellemző preferencia az édesanya, illetve az anyanyelv hangjaira szűkül. Ez feltehetőleg a születést megelőző hetekben már jól funkcionáló hallórendszernek köszönhető. A babák már méhen belüli életükben megismerik édesanyjuk hangját ennek köszönhetően, illetve a beszéd ritmusát és dallamát is észlelik. A beszédhangok vagy fonémák észleléséhez szükséges kategoriális észlelés képessége is veleszületett.

A szókincs igen látványos fejlődésen megy keresztül kisgyermekkorban. A szótanulásnak többféle magyarázata van. A referencia problémája, kérdése különösen foglalkoztatja a kutatókat a témában. Ez azt jelenti, hogy a szavak utalnak valamire. Egy szó meghatározott környezetben számos dologra utalhat, illetve a tárgyra számos részlete, tulajdonsága alapján hivatkozhatunk. Ennek ellenére a szótanulás mégsem lassú folyamat. Különböző elvek léteznek a jelenség magyarázatára. Ezek a konvencionalitás, a kontraszt, az egész tárgy megszorítás és a kölcsönös kizárás elve, illetve a taxonómiai megszorítás. Azt feltételezzük, hogy a megszorítás elve veleszületett és szerepe van az intenzív szótanulásban. Továbbá létezik olyan nézet, mely szerint a gyerekek mások kommunikációs szándékának azonosításához szükséges képességekkel is rendelkeznek (Lukács, 2006).