Skip navigation

11.2. Anyanyelv- és kommunikációfejlesztés az általános iskolában

Napjainkban egyre inkább a kommunikáció fejlesztéséről beszélünk, mivel az értelmileg akadályozott személyek között nő azoknak a száma, akik a verbális kommunikációt, a beszédet nem tudják elsajátítani. A fejlesztés legalapvetőbb célja a felnőtt társadalomba való minél tökéletesebb beilleszkedés, azaz, hogy az érintett személy minél emberibb, minél élhetőbb életet élhessen. Ebben kulcsfontosságú szerepe van a kommunikációnak, a beszédnek és a nonverbalitásnak egyaránt, hiszen ennek köszönhetően képes az ember egyrészt szükségleteit és kívánságait megfogalmazni. Másrészt képes kapcsolatokat teremteni környezetében. Továbbá megérti és értelmezni tudja mások kommunikációját, ami az ismeretszerzéshez és a munkavégzésben elengedhetetlen fontosságú (Radványi, 2005).

A beszéd és kommunikáció tanítása nem egyenlő a beszédhibák javításával és a megkésett beszédfejlődés kezelésével, amit logopédus végez. A korábban „beszédfejlesztés és környezetismeret”, napjainkban pedig „kommunikáció” nevű tantárgy keretén belül zajló munka csak egy része a fejlesztésnek, ami valójában az iskolai élet minden színterében és helyzetében meg kell, hogy valósuljon. A gyakorlatban, saját tapasztalat útján szerzett információk jelentősége vitathatatlan. Az eredményesség érdekében a gyermekkel foglalkozó szakembereknek és a vele foglalkozó személyeknek össze kell hangolniuk a vele szembeni elvárásaikat. Emellett a szülőkkel való együttműködésre is törekedni kell (Radványi, 2005). 

Az Irányelv szerint az anyanyelv és kommunikáció műveltségi terület célja lehetővé tenni és befolyásolni a fejlesztési területek tartalmainak megismerését és elsajátítását, ezzel egyidejűleg valamennyi fejlesztési területen is biztosítani kell az anyanyelvi és kommunikációs képességek fejlesztését. A kapcsolatteremtő, közlő és informáló képesség fejlődésének elősegítése is a célok közé tartozik. Biztosítani kell az alapvető verbális és nem verbális kommunikáció elsajátítását is. Fókuszban van a tiszta és helyes hangképzés elősegítése, beszédkészség fejlesztése és az ismeretszerző képesség kialakítása, illetve megszilárdítása. Egyéni szükségletek szerint a beszédet kiegészítő vagy helyettesítő módszerek alkalmazására is szükség van. A Kerettantervben megfogalmazott célok megegyeznek az Irányelvi célkitűzésekkel, azzal a kiegészítéssel, mely szerint fejlesztő, ingergazdag környezetet kell biztosítani a gyermek számára a fejlődéshez.

A feladatok a következők. Egyrészt ki kell alakítani azokat az alapkészségeket, melyek az olvasáshoz és íráshoz szükségesek. Másrészt segíteni kell a csoportba való harmonikus beilleszkedést. Továbbá az egyéni képességstruktúrát szem előtt tartva ki kell alakítani az elérhető legnagyobb fokú önállóságot olvasás és írás terén. Mindezek mellett feladatunk annak elérése, hogy a tanuló önállóan el tudjon igazodni különböző írásos és képes anyagokban. Végül minél több olyan élethelyzetet kell biztosítani számára, amiben a kulturált kommunikációt gyakorolhatja (Irányelv). A fejlesztés során nagy szerepe van a folyamatos motivációnak, valamint a megfelelő formájú és mértékű dicséretnek és értékelésnek (Kerettanterv).

A Nemzeti Alaptanterv műveltségi területeket határoz meg és rendelkezik az azokra fordítható időkeretekről %-os értékekre lebontva. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a nevelés, oktatás és fejlesztés területeiről beszélhetünk, melyeket az Irányelv tartalmaz. Az időkereteket utóbbi dokumentumban is %-ban kifejezve ismertetik. Eszerint az anyanyelv és kommunikáció fejlesztési terület százalékos aránya 1-2. évfolyamon 20-40%, 3-4. évfolyamon 30-45%, 5-6. évfolyamon 30-40% és 7-8. évfolyamon 20-30%.

Az Irányelv beszédfejlesztés, olvasás és írás tantárgyakra tagolja a műveltségi terület tartalmait. A Kerettantervben a kommunikáció és az olvasás-írás megnevezést használják az anyanyelv- és kommunikációfejlesztést célzottan megvalósító tantárgyakat illetően. A kommunikáció 10 tematikai egységet foglal magába. Az általános iskola valamennyi évfolyamán követelmény a beszédfejlesztés, anyanyelv, a társadalmi érintkezési formák, a testünk és személyes teendőink, a tájékozódás térben, a tájékozódás időben, az élőlények, az előkészület a felnőtt életre és az ünnepek téma feldolgozása, adott témán belül ismeretek szerzése, bővítése. Előbbiek 7-8. évfolyamon kiegészülnek a társas kapcsolatok és a médiaismeret témakörökkel (Kerettanterv).