Skip navigation

3.4. Kizárólag ez emberi faj jellemzője a nyelv?

Lieberman szerint alapvetően elfogadjuk azt a megállapítást, hogy a nyelv kizárólagosan az emberi faj jellemzője, ugyanis kizárólag az emberek képesek hatékony és rugalmas kommunikatív rendszer működtetésére. Chomsky továbbá azzal érvel, hogy a nyelvfejlődés folyamatában van egy nélkülözhetetlen öröklődő komponens. A fejlődéspszichológiai valamennyi képviselője ezzel a kijelentéssel egyetért (idézi Cole és mtsa, 2003).

Azonban Cole és munkatársa tanulmányában (2003) felhívja a figyelmet arra, hogy bizonyos, csimpánzok körében végzett kutatások (Hayes és Hayes, 1951; Kellog és Kellog, 1933) alapján felmerül a kérdés, hogy vajon valóban csupán az ember kizárólagos képessége-e a nyelvelsajátítás. Csimpánzokat úgy kezdtek el nevelni, akárcsak a gyermekeket abban a reményben, hogy hasonló körülmények között elsajátítják a beszélt nyelvet. Várakozásaik annyiban igazolódtak, hogy az állatok a beszélt nyelv tucatnyi szavát és kifejezését megértették a nevelés hatására.

Különböző módon próbálták megtanítani a csimpánzoknak a beszédet. Kezdetben a hangképzés elsajátítását próbálták megvalósítani. Ezek a kísérletek többnyire kudarcba fulladtak. Egy csimpánz, Vicki aktív szókincsét csupán négy szó tette ki annak ellenére, hogy hosszú időt töltött gyakorlással. Később a siketnémáknak kidolgozott jelbeszéd tanítását tűzték ki célul. Allen és Gardner csimpánza, Washoe alapszinten képes volt elsajátítani ezt a nyelvet. Számos jelet megtanult, a szóképzéssel is megismerkedett, valamint sajátos módon még káromkodni is tudott. Következésképpen Washoe valóban megfelelően használta az általa ismert nyelvet. Vicki és Washoe a nyelvtant nem ismerte. Terrace így arra tett kísérletet, hogy grammatikai elemeket tanítson meg a kísérletbe bevont csimpánznak, akit Nim Chimpskynek nevezett el. Erre Nim sem volt képes. Premack absztrakt szavak és fogalmak tanításával próbálkozott. Előbbiek szimbólumait műanyag zsetonokon ábrázolta. Eltérő eredményeket kapott. Legsikeresebb tanítványa Sarah volt. Tudása számos szimbólum mellett bizonyos nyelvtani ismeretekre is kiterjedt. Ismerte a főnév és ige megfelelő sorrendjét a kifejezésekben, képes volt értelmezni a felszólító és tagadó mondatokat, egyszerű kérdésekre tudott válaszolni, illetve a feltételes mód lényegét is megértette (idézi Péli, 2009).

Savage-Rumbaugh és Rumbaugh csimpánzaik számára úgynevezett „lexikonbillentyűzetet” készítettek. A gombokon olyan jelek voltak, melyek egy-egy szót szimbolizáltak. Módszerként az operáns kondícionálást választották. Célként azt tűzték ki, hogy a szimbólumokat megtanítsák a majmoknak. Emellett a mindennapi tevékenységek folyamán a természetes nyelvet alkalmazták (idézi Cole és mtsa, 2003).

A legismertebb csimpánzt Kanzinak[1]hívták. Ő már a lexikonbillentyűzet használatára szocializálódott, ugyanis anyját is megtanították az eszköz használatára. Ennek segítségével Kanzi képessé vált kérések kifejezésére, bizonyos eseményekről vélemények megfogalmazására, illetve a mások által kialakított „szóképek” értelmezése sem okozott nehézséget számára. A szóban elhangzó szavak és kifejezések megértése egyaránt sikerült neki. Szabálytalan mondatokat is megértett. Ezen a területen körülbelül egy kétéves gyermek teljesítményének megfelelő szintet mutatott (Cole és mtsa, 2003).   

A fenti megállapításokkal szemben a csimpánzok saját maguk a nyelvet használni képtelenek voltak. Később a kutatók a jelnyelv megtanításával próbálkoztak. Arra a következtetésre jutottak, hogy kérésre és tárgyak jelölésére vonatkozó kifejezéseket képesek elsajátítani, de a szintaxissal kapcsolatos eredmények megkérdőjelezhetők (Savage-Rumbaugh et al., 1998 idézi Cole és mtsa, 2003; Tomasello, 1999 idézi Cole és mtsa, 2003).

Kanzi esetében is hasonlókat tapasztaltak. Rendszerint a lexikonbillentyűzet segítségével kommunikált, általában ezzel csupán egy-egy szót fejezett ki. Főként kéréseket közvetített. A kétszavas kijelentéseket is gyakran alkalmazta.

Az eredmények ellenére Savage-Rumbaugh is amellett érvel, hogy az emberek és a csimpánzok kommunikatív viselkedése alapvetően eltér egymástól. Míg a majmok többéves intenzív fejlesztés hatására csupán néhány tucat jellel ismerkednek meg, a gyerekek esetében ez az arány több ezerre tehető, valamint speciális tanítást sem igényelnek. Előbbiek kijelentései a csecsemőkori szintet érik el, rendkívül fejletlenek, ezért csak „nyelvcsíráknak” tekintik őket (Greenfield és Savage-Rumbaugh, 1990 idézi Cole és mtsa, 2003).