4.4. A nyelvi szocializáció különböző megközelítései
A nyelvi szocializáció tágabb értelmezése szerint a szülőnek jelentős szerepe van a folyamatban. Amennyiben így tekintünk a nyelvhez vezető útra, a szülői magatartás és ezáltal a nyelvi szocializáció különböző típusait különböztethetjük meg. Réger (2002) a teljesség igénye nélkül a következőket mutatja be.
Feladat
Olvassa el a következő Réger Zita tanulmány Eltérő utak a nyelvhez fejezetét, melyben elemezze a következő népcsoportok nyelvi szocializációját: kaluli népcsoport, szamoa közösség, tractoni „fekete” közösség, roadville-i munkásközösség, hagyományos cigány.
A cikkben ismertetett különböző szocializációs módok egyértelműen rávilágítanak arra a tényre, mely szerint minden kultúrában más-más magatartásformát tartanak helyesnek és helytelennek, valamint követendőnek és elvetendőnek. Tehát eltérő földrajzi területeken más-más út vezet a nyelvhez. A szocializáció és ezzel együtt a nyelvi szocializáció feladata is egyetemes érvényű tulajdonképpen mindenhol: a gyermek váljon a társadalom tagjává. Az ismertetett modellek közös jellemzője, hogy a feladatot képesek teljesíteni. A különbség abban nyilvánul meg, hogy a felnövekvő generációk különböző úton sajátítják el a nyelvet, melynek során különféle elvárásoknak felelnek meg (Báthory, 2014).
Feladat
Olvassa el a következő Réger Zita cikket: Az orális kultúra és a nyelvi szocializáció összefüggéseiről a magyarországi cigány nyelvi közösségben! Mi jellemzi a gyermekeknek mondott mesék előadásmódját?