Skip navigation

4.4. A nyelvi szocializáció különböző megközelítései

A nyelvi szocializáció tágabb értelmezése szerint a szülőnek jelentős szerepe van a folyamatban. Amennyiben így tekintünk a nyelvhez vezető útra, a szülői magatartás és ezáltal a nyelvi szocializáció különböző típusait különböztethetjük meg. Réger (2002) a teljesség igénye nélkül a következőket mutatja be.

Feladat

Olvassa el a következő Réger Zita tanulmány Eltérő utak a nyelvhez fejezetét, melyben elemezze a következő népcsoportok nyelvi szocializációját: kaluli népcsoport, szamoa közösség, tractoni „fekete” közösség, roadville-i munkásközösség, hagyományos cigány.

https://www.google.hu/webhp?sourceid=chrome-instant&ion=1&espv=2&ie=UTF8#q=r%C3%A9ger%20zita%20utak%20a%20nyelvhez

A cikkben ismertetett különböző szocializációs módok egyértelműen rávilágítanak arra a tényre, mely szerint minden kultúrában más-más magatartásformát tartanak helyesnek és helytelennek, valamint követendőnek és elvetendőnek. Tehát eltérő földrajzi területeken más-más út vezet a nyelvhez. A szocializáció és ezzel együtt a nyelvi szocializáció feladata is egyetemes érvényű tulajdonképpen mindenhol: a gyermek váljon a társadalom tagjává. Az ismertetett modellek közös jellemzője, hogy a feladatot képesek teljesíteni. A különbség abban nyilvánul meg, hogy a felnövekvő generációk különböző úton sajátítják el a nyelvet, melynek során különféle elvárásoknak felelnek meg (Báthory, 2014).

Feladat

Olvassa el a következő Réger Zita cikket: Az orális kultúra és a nyelvi szocializáció összefüggéseiről a magyarországi cigány nyelvi közösségben! Mi jellemzi a gyermekeknek mondott mesék előadásmódját?

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/romak/tanulmanyok_a_ciganysag_helyzete/pages/020_az_oralis_kultura_es_a_nyelvi_szocializacio.htm