11.5. Összegzés

Az értelmileg akadályozott személyek nevelése, oktatása során figyelembe kell vennünk, hogy folyamatos irányításra van szükségük. A pedagógiai munkát, tervezést elsősorban a NAT és az Irányelv határozza meg, mely alapján az intézmények helyi tantervei készülnek. A helyi tantervben meghatározott óraszámoknak megfelelően a témakörönkénti tervezés a tematikus terv, a tanévre, tantárgyra készített terv a tanmenet, ami óráról órára határozza meg a tanítandó tananyagot, hozzátartozó módszereket és eszközöket. Ennek tanórára történő részletes lebontása az óraterv.

Óvodában a kommunikáció-fejlesztés be kell, hogy épüljön a napi rutinba. A fejlesztés legfontosabb céljai között szerepel a gyermekben a kommunikáció iránti igény és a beszéd iránti érdeklődés felkeltése, aminek kiváló eszköze a ritmus és dal. A beszédszervek ügyesítését tornáztatással, játékos gyakorlatokkal, a beszédszervek passzív tornáztatásával, ajak-, nyelv-, fúvó- és légző gyakorlatok segítségével érhetjük el. A beszédmegértés fejlesztése, egyszerű utasítások követésének elsajátítása szintén fontos feladat. Az ismereteket mindig tevékenységbe ágyazottan kell nyújtani, illetve elsajátítani.

Az általános iskolában a fejlesztés legalapvetőbb célja a felnőtt társadalomba való minél tökéletesebb beilleszkedés elősegítése, amiben kulcsfontosságú szerepe van a kommunikációnak, a beszédnek és a nonverbalitásnak egyaránt, hiszen ennek köszönhetően képes az ember egyrészt szükségleteit és kívánságait megfogalmazni, képes kapcsolatokat teremteni környezetében. Továbbá megérti és értelmezni tudja mások kommunikációját.

A beszéd és kommunikáció tanítása nem egyenlő a beszédhibák javításával és a megkésett beszédfejlődés kezelésével, amit logopédus végez. A korábban „beszédfejlesztés és környezetismeret”, napjainkban pedig „kommunikáció” nevű tantárgy keretén belül zajló munka csak egy része a fejlesztésnek, ami valójában az iskolai élet minden színterében és helyzetében meg kell, hogy valósuljon.

Biztosítani kell az alapvető verbális és nem verbális kommunikáció elsajátítását is. Fókuszban van a tiszta és helyes hangképzés elősegítése, beszédkészség fejlesztése és az ismeretszerző képesség kialakítása, illetve megszilárdítása. Egyéni szükségletek szerint a beszédet kiegészítő vagy helyettesítő módszerek alkalmazására is szükség van.

Ki kell alakítani azokat az alapkészségeket, melyek az olvasáshoz és íráshoz szükségesek. Mindezek mellett feladatunk annak elérése, hogy a tanuló önállóan el tudjon igazodni különböző írásos és képes anyagokban. Végül minél több olyan élethelyzetet kell biztosítani számára, amiben a kulturált kommunikációt gyakorolhatja

Az általános iskola valamennyi évfolyamán követelmény a beszédfejlesztés, anyanyelv, a társadalmi érintkezési formák, a testünk és személyes teendőink, a tájékozódás térben, a tájékozódás időben, az élőlények, az előkészület a felnőtt életre és az ünnepek téma feldolgozása, adott témán belül ismeretek szerzése, bővítése. Előbbiek 7-8. évfolyamon kiegészülnek a társas kapcsolatok és a médiaismeret témakörökkel

A készségfejlesztő speciális szakiskolában az Irányelv középfokon a megerősítést, szintetizálást, tudáselemek rendszerbe illesztését, alkalmazását helyezi középpontba.