10.4. A PPL
A PPL-ként emlegetett nyelvfejlődési vizsgálóeljárás kidolgozói Pléh Csaba, Palotás Gábor és Lőrik József. Előszűrő eljárásként használható 4-8 éves korú gyermekek sajátosan nyelvtani fejlődési zavarainak feltárására. A vizsgálat legfeljebb 2 alkalommal elvégezhető, mindössze 30-30 percet vesz igénybe. A teszt megalkotásakor nagy hangsúlyt fordítottak az életkori fejlődés és a sajátosan magyar feladatok logikájára, valamint a feladatokban a megértést és a produkciót is vizsgálják. A PPL részét képezi a főnévi végződés próba, a helyragok használatának vizsgálata, a névutók használatának feltárása és a gyermek TOKEN-teszt is (Pléh, Palotás és Lőrik, 2007).
A főnévi allomorfok vizsgálata során a gyermeknek képek alapján különböző főnévi töveket kell toldalékolni többes számban, tárgyesetben és a kettőben együtt.
Helyragok használata során a tárgy leírása a feladat külső, belső helyen irányhármasság szerint (hol, honnan, hová).
A névutók használatának vizsgálata bababútorok segítségével történik, ahol a gyereknek a tárgy helyzetét kell meghatároznia.
Feladat
Összehasonlító vizsgálatokat végeztek a PPL szűrőeljárással középsúlyos értelmi sérült és ép intellektusú gyerekek között. A vizsgálatról és annak eredményeiről részletesen a következő szakirodalomban olvashat:
Radványi Katalin és Pléh Csaba (2002): Középsúlyos értelmi fogyatékos iskoláskorú gyermekek beszédének néhány nyelvtani jellemzője. Pszichológia, 22. 3. sz. p. 245-263. és Lukács Ágnes, Pléh Csaba és Racsmány Mihály (2008): Szabályos és kivételes morfológia Williams-szindrómában. In: Gervain Judit és Pléh Csaba (szerk.): A láthatatlan nyelv. Gondolat, Budapest
Milyen területen mutatnak kiemelkedő elmaradást a középsúlyos értelmi sérült gyermekek?