- Kommunikáció fejlődése és fejlesztése értelmileg akadályozott személyeknél
- Tananyag célközönsége
- 1.Bevezetés, a tanegység célja
- 2. Kommunikáció, Kommunikációs elméletek, nyelv vagy beszéd?
- 3. Nyelv és beszéd fejlődése, biológiai előfeltételek
- 4. Nyelvi szocializáció, szocializáció és nyelv
- 5. A tipikus nyelv és beszédfejlődés
- 6. Értelmileg akadályozott gyerekek nyelv- és beszédfejlődése
- 7. Eltérő nyelv- és beszédfejlődés szindrómaspecifikus megközelítésben
- 8. Súlyosan halmozottan fogyatékos személyek kommunikációja
- 8.1. Kit tekintünk súlyos-halmozott fogyatékos személynek?
- 8.2. A kommunikáció tágabb és szűkebb értelmezése
- 8.3. „Nem lehet nem kommunikálni” – egy példa
- 8.4. A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek kommunikációs jellemzői
- 8.5. Pedagógiai eszköztár a kommunikáció fejlesztésére
- 8.6. Összefoglaló, lezáró gondolatok
- 8.7. Irodalom
- 9. Az augmentatív és alternatív kommunikáció
- 9.1. A kommunikáció, mint emberi jog
- 9.2. Az augmentatív és alternatív kommunikáció meghatározása és eszközeinek csoportosítása
- 9.3. Az AAK meghatározása
- 9.4. Az AAK csoportosítása
- 9.5. Az AAK célcsoportjai
- 9.6. Jelentősebb csoportok bemutatása
- 9.7. Összefoglaló gondolatok az augmentatív és alternatív kommunikáció leckéjéhez
- 9.8. Irodalom
- 10. Értelmileg akadályozott személyes kommunikációjának vizsgálati lehetőségei
- 11. A beszéd fejlesztésének sajátosságai, lehetőségei értelmileg akadályozott gyermekeknél
- 12. Értelmileg akadályozott gyerekek logopédiai fejlesztésének alapelemei
- Teszt Próba Kommunikáció
- Teszt „A” Kommunikáció
- Teszt „B” Kommunikáció
8.2. A kommunikáció tágabb és szűkebb értelmezése
A központi kérdés e szakmai viták során, hogy mit tekintünk kommunikációnak? Egy ember minden nemű megnyilvánulása tekinthető-e kommunikációnak, azaz látszólag a kommunikációval szorosan össze nem függő mozzanatok, mint például a köhögés, vagy a kéz visszatérő mozgása tekinthető-e kommunikációnak, vagy inkább magatartás, viselkedési forma (lásd Márkus 2003, 83. o.).
A vitát érintőlegesen érintve azt mondhatjuk, hogy a kommunikáció szűkebb értelmezése feltételezi, hogy a kommunikáció kommunikációs szándék nélkül nem jöhet létre. A bazális kommunikáció elsősorban a tágabb értelmezést preferálja, a szomatikus dialóg során olyan testi, adott esetben vitális funkciók is a kommunikáció részévé vállnak mint például a légzés ritmusa, amennyiben az a kommunikációs partnerek között létrejövő kapcsolatba ágyazódik.