Skip navigation

11.4. A fejlesztés alapdokumentumai

Az iskolában elsajátítandó tartalmakat központi és helyi dokumentumok határozzák meg. A központi alapdokumentumok közé a Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervek tartoznak. A Nemzeti Alaptanterv az oktatáspolitika és a pedagógia közös dokumentuma. Olyan alaptanterv, ami a közoktatás egységes tartalmát határozza meg. A feldolgozandó tananyagot műveltségterületenként tartalmazza meghatározott elvek és célok szerint. A NAT az oktatás fő irányvonalát határozza meg, így az óraszámok, tantárgyak, évfolyamok szerinti felosztás és követelmény hiányzik belőle (Veszprémi, 2005).

12. ábra NAT műveltségterületek megoszlása  http://www.ofi.hu/sites/default/files/attachments/mk_nat_20121.pdf 10659.o.

 

A kerettantervek szintén a tartalmi szabályozás dokumentumai. A NAT-ra épülnek, céljuk a nevelés-oktatás tartalmi egységének, korszerűségének és az iskolák közötti átjárhatóságnak a biztosítása. A kerettanterv magában foglalja a nevelés-oktatás célját, feladatait és tartalmát, a NAT műveltségi területeit tantárgyakra bontja, közös követelményeket is részletez és óraszámokat is tartalmaz. A kerettanterv az általános célrendszer, műveltségkép, közös pedagógiai követelmények és a tantárgyi kerettantervek rendszerének az összessége (Veszprémi, 2005).

A helyi szintű szabályozás alapdokumentuma a pedagógiai program. A program az intézmények által, helyi szinten megfogalmazott célrendszert tartalmazza, amely a fenntartói igényeket figyelembe veszi és a pedagógusok „pedagógiai hitvallásán” alapul. A pedagógiai program része a helyi tanterv (Kotschy, 1998).

A helyi tanterv az oktatási folyamatot, tartalmakat, tevékenységeket és eszközöket részletezi. A helyi tanterv tartalmazza az egyes évfolyamokon tanított kötelező és választható tantárgyakat, a tanórai foglalkozások óraszámait, a fő témaköröket és azok követelményeit, a magasabb évfolyamba lépés feltételeit, kitér az ellenőrzés, értékelés és minősítés tartalmi és formai követelményeire, meghatározza a differenciálás módjait és magában foglalja az alkalmazható tankönyveket és taneszközöket (Kotschy, 1998).

A pedagógusok egyénileg is terveznek. Az egyik ilyen egyéni terv a tanmenet, amely egy-egy tantárgy oktatásának meghatározott évfolyam vagy osztály részére készült terve. A tanmenet egy tanévre készül. A tematikus terv elkészítése szintén a pedagógus feladata. Általában egy összefüggő téma terve, mely körülbelül 4-8 tanóra (1-2 hét) anyagát tartalmazza. Előbbiekkel szemben az óravázlat már sokkal több információt tartalmaz. A pedagógus egy-egy tanórára vonatkozóan vázlatos formában, többnyire címszavakban rögzíti a konkrét, személyre szabott feladatokat, tevékenységformákat, szükséges eszközöket és a pontos időbeosztást (Kotschy, 1998). Az egyéni tervezés során a pedagógus által készített legrészletesebb dokumentum a tanítási óratervezet. Magában foglalja a foglalkozás/tanóra helyét, idejét, a konkrét osztályt/csoportot, a tantárgy nevét, a foglalkozás témakörét, anyagát, céljait és eszközeit, valamint a felkészülés során felhasznált szakirodalmat is. Továbbá az óratervezetben minden részletre kiterjedően szerepel a képzési tartalom, a didaktikai célok és feladatok, a tanítási módszerek és tanulásszervezési formák, az eszközök, az egyéni segítségnyújtás módja, differenciált feladatadás, a feladatokra fordított idő, illetve megjegyzések megfogalmazására is lehetőség nyílik benne.