Skip navigation

7.4. Összegzés

Fontos

Értelmi fogyatékossággal együtt járó szindrómák és állapotok esetén a beszéd-és nyelvelsajátítás sajátos utat követ. Általánosan megállapítható, hogy minőségi, mennyiségi és időbeli eltérések mutatkoznak mind az expresszív, mind a receptív nyelvhasználat tekintetében, illetve a kommunikáció funkcióinak működtetése szempontjából. Down-szindróma esetén anatómiai eltérések is nehezítik az expresszív beszédet, az artikulációt, Down-szindrómás gyermekek esetében a beszédészlelés, beszédmegértés szintjének működése megelőzi a kifejező beszéd szintjét, szókincsbeli, grammatikai elmaradások és alaki beszédhibák felnőtt korban is fennállnak. Kiemelkedő azonban a kommunikációs késztetés, szociabilitás és az utánzás relatív jó működése. Williams-szindróma esetén a megnyúló, késő beszédfejlődés után iskolás korra a beszédprodukció, grammatikai szerkesztettség, kommunikációs késztetés, verbális munkamemória, szociális érzékenység és ehhez kötődő nyelvi kifejezések alkalmazása tekintetében ép társaik szintjén is teljesíthetnek, míg beszédpercepciójuk lényegesen gyengébb, tartósan alacsonyabb színvonalú. Kiemelendő rendívül gyenge téri fogalmi ismeretrendszerük és az ezekhez társuló nyelvi kifejezések használata. Autizmus spektrum zavarban rendkívül eltérő lehet a beszédészlelés, beszédprodukció szintje, mely az általános kognitív sajátosságok teljes személyiséget és élettartamot áthatóan befolyásoló specifikusságát mutatja. A kommunikáció, társas reciprok interakció, viselkedés egésze érintett, függetlenül az intelligencia érintettségétől.