2.4.5. A társadalmi kommunikációs elméletek
Gerbner a kommunikáció általános modelljét dolgozta ki. Modellje lineáris jellegű. Koncepciójának két fontos eleme van. Egyrészt az üzenetet összekapcsolja a valósággal. Másrészt pedig a kommunikációs folyamatot egésznek tekinti, melyet két dimenzió egyesít. Ezek a felfogó (perceptív) vagy befogadó (receptív), valamint a kommunikáló vagy kontrolldimenzió. A modell a kommunikációs helyzettől függően különböző kommunikációs formák esetén is használható. Vizsgálati szempontból egyéni és társadalmi szinten is egyaránt hasznos (Lázár, 2001, Róka, 2007).
Newcomb modellje háromszög alakú. Elsődlegesen a kommunikáció társadalomban vagy társadalmi kapcsolatokban betöltött funkcióját hangsúlyozta. Newcomb szerint a kommunikáció a társadalmi egyensúly fenntartásáért felel (Lázár, 2001; Róka, 2007).
Westley és MacLean modelljének előzménye az információ iránti társadalmi igény gondolata, melyet Newcomb tanulmányozott modelljében. A szerzők ezt a modellt egészítették ki olyan szempontokkal, melyek a tömegmédiára vonatkoznak. Lineáris modelljük lényeges eleme a szerkesztői-kommunikációs funkció. Úgy gondolták, hogy a befogadó csak és kizárólag a tömegmédiától függ. A modell hiányossága, hogy nincs tekintettel a tömegmédia és a társadalmi környezet egyéb tájékozódási lehetőségei közötti kapcsolatokra (Róka, 2007). A modell alapját egy társadalmi kommunikációs modell képezi, mégis Westley és MacLean modellje tulajdonképpen a tömegkommunikációs modellek egyike (Gászpor, 2010).
Dance alkotta meg a spirálmodellt, mellyel legfőbb célja a tömegkommunikációs modellek hiányosságainak kiküszöbölése volt. Célkitűzésként annak a komplexitásnak a leírására törekedett, mely szerint az üzenetek dekódolása során újabb és újabb, továbbfejlesztett, módosult tartalmak jönnek létre. Hiszen többek között a dekódolók eltérő háttértudással rendelkeznek, más a réteghelyzetük és különböző pillanatnyi lelkiállapottal jellemezhetők. A valóságot spirál formájában képzelte el. Ebben a társadalmi- és tömegkommunikáció is számtalan szinten folyik és a folyamat folytonos, végtelen (Róka, 2007).
Jacobson modellje a verbális kommunikációs modell. Főként az üzenet jelentését és belső struktúráját kutatta. Bipoláris modellje a kommunikáció alapelemeire épül. Szerinte a kommunikációnak hat feltétele van: kommunikátor és befogadó, üzenet és kontextus, valamint kontaktus és kód.
Szókitöltős teszt
Hasonlítsa össze Jakobson nyelvi modelljét Shannon-Weaver kommunikációs modelljével. Határozza, milyen elemekkel bővül Jakobson modellje!
A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. In: A kommunikáció alapjai szemelvénygyűjtemény. (Buda, 1988, 25.o.)
Jacobson nyomán minden tényező saját nyelvi funkciót tölt be. Ezek az affektív, konatív, referenciális, poetikai, fatikus és metanyelvi funkciók (N. Horváth, 2006; Róka, 2007).
A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. In: A kommunikáció alapjai szemelvénygyűjtemény ( Buda, 1988, 45. o.)
Példák a funkciók nyelvi megjelenéséhez:
Funkciók |
Nyelvi megnyilvánulásai |
Példák |
emotív (kifejező, érzelmi) |
vallomás, születési és esküvői értesítések, gyászjelentések, indulatszavak |
Megszületett az unokahugicám! Mama-baba jól vannak! |
konatív (felhívó) |
megszólítás, felszólítás, meghívás, tudakozódás |
Holnap találkozunk? |
referenciális (közlő, tájékoztató) |
érzelmektől, indulatoktól mentes közlés, hirdetés, üzenetközvetítés |
Meghosszabbított jelentkezési határidő a januári Pannon nyelvvizsgára: 2011. november 25. 12:00. |
poétikai (esztétikai) |
ünnepi köszöntők, idézetek |
Jeles ünnep, szép fenyő, csengő csilingel a fákon, legyen békés, boldog ünnepetek, szívemből kívánom! |
metanyelvi (magyarázó) |
értelmező mondatok |
Érted, ugye? |
fatikus (kapcsolatra utaló) |
köszönés megszólítás, „sablonos” kérdések, pletyka, csevegés |
Jó reggelt! Szép napot mindenkinek! |
A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. In: A kommunikáció alapjai szemelvénygyűjtemény (Buda, 1988, 46.o.)
A konstitutív modell mint metamodell a kommunikációt alkotó folyamatként értelmezi, melynek során megosztott jelentés létrehozása és reprodukciója történik. A modellben hangsúlyos a kommunikáció intellektuális szerepe és kulturális missziója. A konstitutív modell lehetőséget nyújt a szabadság, a tolerancia és a demokrácia céljainak szolgálatára. A modell meta jellege abban nyilvánul meg, hogy konceptuális térként funkcionál sok egyéb modell interakciójához (Róka, 2007).