Skip navigation

2.4.5. A társadalmi kommunikációs elméletek

Gerbner a kommunikáció általános modelljét dolgozta ki. Modellje lineáris jellegű. Koncepciójának két fontos eleme van. Egyrészt az üzenetet összekapcsolja a valósággal. Másrészt pedig a kommunikációs folyamatot egésznek tekinti, melyet két dimenzió egyesít. Ezek a felfogó (perceptív) vagy befogadó (receptív), valamint a kommunikáló vagy kontrolldimenzió. A modell a kommunikációs helyzettől függően különböző kommunikációs formák esetén is használható. Vizsgálati szempontból egyéni és társadalmi szinten is egyaránt hasznos (Lázár, 2001, Róka, 2007).

Newcomb modellje háromszög alakú. Elsődlegesen a kommunikáció társadalomban vagy társadalmi kapcsolatokban betöltött funkcióját hangsúlyozta. Newcomb szerint a kommunikáció a társadalmi egyensúly fenntartásáért felel (Lázár, 2001; Róka, 2007).

Westley és MacLean modelljének előzménye az információ iránti társadalmi igény gondolata, melyet Newcomb tanulmányozott modelljében. A szerzők ezt a modellt egészítették ki olyan szempontokkal, melyek a tömegmédiára vonatkoznak. Lineáris modelljük lényeges eleme a szerkesztői-kommunikációs funkció. Úgy gondolták, hogy a befogadó csak és kizárólag a tömegmédiától függ. A modell hiányossága, hogy nincs tekintettel a tömegmédia és a társadalmi környezet egyéb tájékozódási lehetőségei közötti kapcsolatokra (Róka, 2007). A modell alapját egy társadalmi kommunikációs modell képezi, mégis Westley és MacLean modellje tulajdonképpen a tömegkommunikációs modellek egyike (Gászpor, 2010).

Dance alkotta meg a spirálmodellt, mellyel legfőbb célja a tömegkommunikációs modellek hiányosságainak kiküszöbölése volt. Célkitűzésként annak a komplexitásnak a leírására törekedett, mely szerint az üzenetek dekódolása során újabb és újabb, továbbfejlesztett, módosult tartalmak jönnek létre. Hiszen többek között a dekódolók eltérő háttértudással rendelkeznek, más a réteghelyzetük és különböző pillanatnyi lelkiállapottal jellemezhetők. A valóságot spirál formájában képzelte el. Ebben a társadalmi- és tömegkommunikáció is számtalan szinten folyik és a folyamat folytonos, végtelen (Róka, 2007).

Jacobson modellje a verbális kommunikációs modell. Főként az üzenet jelentését és belső struktúráját kutatta. Bipoláris modellje a kommunikáció alapelemeire épül. Szerinte a kommunikációnak hat feltétele van: kommunikátor és befogadó, üzenet és kontextus, valamint kontaktus és kód. 

Szókitöltős teszt

Hasonlítsa össze Jakobson nyelvi modelljét Shannon-Weaver kommunikációs modelljével. Határozza, milyen elemekkel bővül Jakobson modellje!

válasz: , ,

Enable JavaScript

 A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. In: A kommunikáció alapjai szemelvénygyűjtemény.  (Buda, 1988, 25.o.)

Jacobson nyomán minden tényező saját nyelvi funkciót tölt be. Ezek az affektív, konatív, referenciális, poetikai, fatikus és metanyelvi funkciók (N. Horváth, 2006; Róka, 2007).  

A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. In: A kommunikáció alapjai szemelvénygyűjtemény ( Buda, 1988, 45. o.)

Példák a funkciók nyelvi megjelenéséhez:

Funkciók

Nyelvi megnyilvánulásai

Példák

emotív (kifejező, érzelmi)

vallomás, születési és esküvői értesítések, gyászjelentések, indulatszavak

Megszületett az unokahugicám! Mama-baba jól vannak!

konatív (felhívó)

megszólítás, felszólítás, meghívás, tudakozódás

Holnap találkozunk?

referenciális

(közlő, tájékoztató)

érzelmektől, indulatoktól mentes közlés, hirdetés, üzenetközvetítés

Meghosszabbított jelentkezési határidő a januári Pannon nyelvvizsgára: 2011. november 25. 12:00.

poétikai (esztétikai)

ünnepi köszöntők, idézetek

Jeles ünnep, szép fenyő, csengő csilingel a fákon, legyen békés, boldog ünnepetek, szívemből kívánom!

metanyelvi (magyarázó)

értelmező mondatok

Érted, ugye?

fatikus (kapcsolatra utaló)

köszönés megszólítás, „sablonos” kérdések, pletyka, csevegés

Jó reggelt! Szép napot mindenkinek!

A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. In: A kommunikáció alapjai szemelvénygyűjtemény (Buda, 1988, 46.o.)

A konstitutív modell mint metamodell a kommunikációt alkotó folyamatként értelmezi, melynek során megosztott jelentés létrehozása és reprodukciója történik. A modellben hangsúlyos a kommunikáció intellektuális szerepe és kulturális missziója. A konstitutív modell lehetőséget nyújt a szabadság, a tolerancia és a demokrácia céljainak szolgálatára. A modell meta jellege abban nyilvánul meg, hogy konceptuális térként funkcionál sok egyéb modell interakciójához (Róka, 2007).