Kommunikáció fejlődése és fejlesztése értelmileg akadályozott személyeknél
- Kommunikáció fejlődése és fejlesztése értelmileg akadályozott személyeknél
- Tananyag célközönsége
- 1.Bevezetés, a tanegység célja
- 2. Kommunikáció, Kommunikációs elméletek, nyelv vagy beszéd?
- 3. Nyelv és beszéd fejlődése, biológiai előfeltételek
- 4. Nyelvi szocializáció, szocializáció és nyelv
- 5. A tipikus nyelv és beszédfejlődés
- 6. Értelmileg akadályozott gyerekek nyelv- és beszédfejlődése
- 7. Eltérő nyelv- és beszédfejlődés szindrómaspecifikus megközelítésben
- 8. Súlyosan halmozottan fogyatékos személyek kommunikációja
- 8.1. Kit tekintünk súlyos-halmozott fogyatékos személynek?
- 8.2. A kommunikáció tágabb és szűkebb értelmezése
- 8.3. „Nem lehet nem kommunikálni” – egy példa
- 8.4. A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek kommunikációs jellemzői
- 8.5. Pedagógiai eszköztár a kommunikáció fejlesztésére
- 8.6. Összefoglaló, lezáró gondolatok
- 8.7. Irodalom
- 9. Az augmentatív és alternatív kommunikáció
- 9.1. A kommunikáció, mint emberi jog
- 9.2. Az augmentatív és alternatív kommunikáció meghatározása és eszközeinek csoportosítása
- 9.3. Az AAK meghatározása
- 9.4. Az AAK csoportosítása
- 9.5. Az AAK célcsoportjai
- 9.6. Jelentősebb csoportok bemutatása
- 9.7. Összefoglaló gondolatok az augmentatív és alternatív kommunikáció leckéjéhez
- 9.8. Irodalom
- 10. Értelmileg akadályozott személyes kommunikációjának vizsgálati lehetőségei
- 11. A beszéd fejlesztésének sajátosságai, lehetőségei értelmileg akadályozott gyermekeknél
- 12. Értelmileg akadályozott gyerekek logopédiai fejlesztésének alapelemei
- Teszt Próba Kommunikáció
- Teszt „A” Kommunikáció
- Teszt „B” Kommunikáció
6.1.4. A hangok képzési torzítása
Hátterében egyrészt a fejletlen hallási diszkrimináció áll, amely összefügg a kognitív képességek területén mutatkozó hiányosságokkal. Másrészt a beszédmotoros gyakorlatok kivitelezése is problémás, ami szintén normáltól eltérő hangképzést eredményezhet. Az artikulációs nehézségek még iskolás korban is jelentősek. A pösze gyermekek a beszéd hangjait helytelenül képzik, rendszerint felcserélnek hangokat, nem tisztán ejtik azokat vagy bizonyos hangokat kihagynak. Kiterjedését illetően megkülönböztetünk részleges, diffúz és általános pöszeséget attól függően, hogy egy (vagy néhány), több vagy a legtöbb beszédhangra terjed ki. A jelenség az értelmileg akadályozott gyermekek 75-98%-ánál azonosítható (Radványi, 2005).