Skip navigation

Bevezető

Kedves OLVASÓ!

Ez a jegyzet, amit Ön most a kezében tart azt a célt hivatott szolgálni, hogy néhány új ötlettel, feladattal, játékkal, ténnyel gyarapítsa a már meglévő tudását, repertoárját. Igyekeztünk gyakorlatorientált formában átadni az általunk fontosnak vélt ismereteket. A sok meglévő szakkönyv, jegyzet rengeteg gyakorlatot tartalmaz, így talán nehéz is lenne újabbakat kitalálni és leírni. A mi célunk az, hogy az ismerteket és néhány újat olyan formában tárjuk Önök elé, hogy az egy komplex egészet alkosson a legegyszerűbb alapgyakorlattól a bonyolultabb, már technikát is javító gyakorlatig. Talán nem is kellene említeni, hogy az atlétika szabadban űzhető sportág, ennek ellenére azonban nagyon sokszor nem megoldott az oktatása a szabadban, a megfelelő pálya hiányában vagy az időjárás miatt. Számos gyakorlat áll rendelkezésünkre egy ideális atlétika pályára tervezve, de lássuk be, hogy a legtöbb iskolának nincs és nem is lesz ilyen lehetősége. Kár lenne, ha ez az egész évben űzhető sportág csak nagyon kis részét képezné a testnevelés órák és a délutáni foglalkozások anyagának. Használjuk ki a tornateremben az atlétikus mozgások tanításának lehetőségét és ne csak az általános erőnlét javítására korlátozzuk az oktatást. Nincs szükség másra csak egy normál felszereltségű tornateremre. A bent végzett gyakorlás nem helyettesíti teljes egészében a szabadban történő gyakorlást, mégis alkalmazhatjuk őket és jó alapot biztosíthatnak a technika elsajátításához. Jegyzetünk szabadban és tornateremben is végezhető gyakorlatokat tartalmaz. Szeretnénk arra is figyelmet fordítani, hogy milyen játékos versenyekkel, házi bajnokságokkal lehet megszerettetni a sportok királynőjét a diákokkal, ezen keresztül felismerni a tehetségeket és továbbirányítani egyesületek, szakemberek felé. Sok gyermek számára jelent örömöt, hogy összemérheti tudását, képességeit a társaival. Ez minden esetben pozitívan fejleszti akarati, erkölcsi tulajdonságait is. Felszínre hozza motivációját, beállítottságát, akaraterejét, kitartását, versenyszellemét és versenyzési kultúráját (győzni és veszíteni tudás) is. Éppen ezért kell minél több ilyen lehetőséget biztosítanunk számukra.
Az atlétika sportág megértéséhez tudni kell mikor és hogyan is kezdődött, fejlődött...(www.masz.hu-a Magyar Atlétikai Szövetség hivatalos honlapja)
http://www.masz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=25&Itemid=28

Hol is zajlanak a versenyek?

Egy szabadtéri stadion kör 400 méter hosszú, két egyenes és két ívelt (kanyar) szakasza van, mindegyik szakasz 100 méter hosszú. 8 vagy 9 versenysáv található a futópálya célegyenesében, míg a pálya többi részén csak 8 sáv. Fedett pályán 200 m a pálya hossza (4 - 6 futósáv). A futópályák felülete a 50-es évekig salakos, földes volt, a fedett helyeken faborítást alkalmaztak. A szintetikus pályák a 60-as évektől terjedtek el, igaz 1956-ban Melbourne-ben a bemelegítő pályán már kipróbálták a műanyag borítást.
A szintetikus pályák alapjául szolgáló poliuretánt Otto Bayer kísérletezte ki 1937-ben. Az ipar más területein is használt rugalmas, gumiszerű anyagot az APS először lóversenyeken tesztelte. A szabadtéri hasznossága akkor igazolódott, amikor a változó időjárási viszonyok mellett is kiváló tulajdonságokat mutatott. A '60-as években sorra fektették le a gumis anyagot Észak-Amerika számos egyetemének atlétikai pályájára. Az első olimpia, amelyen műanyag borítású atlétika pályát építettek, 1968-ban Mexicóban volt.
Európában a német Rekortan GmbH készítette először műanyag-gumis futófelületet a müncheni olimpiára. Az ő technológiájuk kissé eltért az amerikai gyárak készítményeitől. Abban az időben Magyarországra a német borítás került be, és a magyar szóhasználatban ezért honosult meg az ilyen futópályákra a rekortán jelző.
Az amerikai APS a skótkocka mintázatú tartan nevű termékkel készíti a futófelületet. A futóversenyek célvonala az egyik meghatározott egyenes végén található, ez a 100 méteres egyenes szakasz a célegyenes. Az összes versenyszám start helye ehhez a célvonalhoz képest van megadva és a versenypályára felfestve.
A célba érkező versenyzők sorrendjét, ha nagyon szoros a befutó, célfotóval döntik el. A célba érkezésnél a mellkas vonala a mérvadó testrész. A futás teljesítményének növeléséhez (és a sportbalesetek elkerüléséhez) szöges cipőt használnak az atléták. Az apró szögek a cipő talpán helyezkednek el és futás közben megkapaszkodnak a pálya talajában, így segítik a futót az iramodásban. A kanyarban való futásnak a belső és külső pályasávok tekintetében vannak előnyei és hátrányai is. A külső sávok esetében a lendület miatt kényelmesebb futni a nagyobb körív miatt, ugyanakkor az itt futók nem látják a riválisaikat. A belső sávok előnye-hátránya éppen fordítva jelentkezik.


http://hu.wikipedia.org/wiki/Fut%C3%B3sz%C3%A1mok_(atl%C3%A9tika)

A szabályokról részletesen a Magyar Atlétikai Szövetség honlapján olvashat: http://www.masz.hu/images/stories/pdf-anyagok/szabalyzatok/versenyszab.pdf
A rövid áttekintés után bemutatjuk a sportág gerincét képező ugró-, futó-, dobó versenyszámokat, melyek a leggyakrabban előforduló mozgásformák az iskolai testnevelésben.