Bevezető
Amikor elvállaltam, hogy bekapcsolódom a testnevelő instruktor képzés tananyagfejlesztésébe, a legfőbb gondot az jelentette számomra, hogy találjak olyan területet a torna iskolai oktatásában, amelyhez újat tudok adni, főként a gyakorlati ismeretek gyarapításához.
A torna mozgásanyagának elméleti és gyakorlati ismereteivel kapcsolatosan igen kiváló tankönyvek, jegyzetek, e-tankönyvek állnak rendelkezésre. (Dr. Bejek Klára- Hamar Pál: Torna ABC Okker Kiadó 1996.; Hamza- Karácsony- Molnár- Vigh- Gyulai: Torna 1x1Kiadja: Hamza 2000.; Honfi L.-Szatmári Zoltán: Sporttorna elmélete és gyakorlata Dialóg Campus Kiadó, 2011 http://tamop412a.ttk.pte.hu/TSI/Honfi-Szatmari%20-%20A%20sporttorna%20elmelete%20es%20gyakorlata/sporttorna.html)
Ezek az irodalmak rendszerezik a torna mozgásanyagát, szerekre bontva ismertetik az egyes elemek technikáját, oktatását, a torna tanítás-tanulás módszertanát.
Magam, 2011-ben készítettem multimédiás tananyagot Gyermektorna alapjai címmel, mely elsősorban tanítóknak készült, de hasznos ismereteket nyújt akár leendő óvodapedagógusoknak, testnevelőknek, sportszakembereknek (http://www.jgypk.u-szeged.hu/tamopb/about.php).
Minden sportági mozgásforma elsajátításának van úgynevezett szenzibilis időszaka, mikor az oktatása a leghatékonyabb. A torna mozgásanyagának oktatására a 6-14 éves kor a legalkalmasabb. Élettani szempontból és a pszichikai tulajdonságok fejlődését vizsgálva ez az időszak kiváló alapokat biztosít a tornával összefüggő képességek fejlesztéséhez, a tanítási-tanulási folyamatokhoz, a technikai elemek, kapcsolatok, gyakorlatok elsajátításához.
A tornáról minden elfogultság nélkül elmondható, hogy valamennyi sporttevékenység alapját képezi. Jellemzően sokoldalú, változatos gyakorlatai az egész testet foglalkoztatják, hatnak a személyiség fejlődésére, alkalmasak az erkölcsi tulajdonságok, például: bátorság, önfegyelem, akaraterő fejlesztésére. A torna szerepet játszik a közösségi, az értelmi, az esztétikai nevelésben, hozzájárul a helyes önértékelés, versenyszellem kialakulásához, rendszeres, fegyelmezett munkára szoktat.
A torna mozgásanyagának tanítása, tanulása nem könnyű és nem egyszerű feladat, az oktatás minősége a pedagógusok szakmai felkészültségén, motiváltságán, hozzáállásán, kreativitásán múlik.
A legújabb, 2012-ben kiadott Kerettanterv -hasonlóan elődeihez-meghatározza a tornajellegű mozgások elsajátítandó anyagát. A tanterv valamennyi évfolyamon előírja, hogy összefüggő tornagyakorlatot kell a gyermekeknek végrehajtani. Felső tagozaton már önálló összeállítású gyakorlatokkal is próbálkozniuk kell. Ide csak akkor tudnak eljutni, ha sokféle elemet, elemkapcsolatot, összekötő mozgást ismernek meg a tanulók, melyekből képesek a saját tudásuknak, egyéniségüknek megfelelő gyakorlatot megalkotni és bemutatni.
Gyakorlati tapasztalatom, hogy a pedagógusok nem igazán kreatívak az összefüggő gyakorlatok tervezésében, összeállításában. Évek, évtizedek óta ugyanazokat a gyakorlatokat alkalmazzák, a pedagógus nem újul meg. Nincs különbség a lányok és fiúk gyakorlatai között. Nincs differenciálás, nem jut elég idő a gyakorlásra, alkotásra. A mindennapos testnevelés órakerete mellett már jóval több idő áll rendelkezésre, hogy nagyobb hangsúlyt kapjanak az összefüggő gyakorlatok.
Ehhez szeretnék segíteni egy gyakorlatgyűjtemény átadásával, mely a 2012. évi kerettantervben meghatározott tananyaghoz teljes mértékben alkalmazkodva készült, évfolyampárokban (1-6. osztályig) feldolgozva azt.
A gyakorlatokat szaknyelven írom le, és filmfelvétel is készül róluk. Így az ismeretnyújtás különböző eszközeivel igyekszem egyértelművé tenni a gyakorlatokat a könnyebb és egyértelmű megértés, elsajátítás és alkalmazás érdekében.