Teljesítmény a küzdősportokban
A nyílt készség csoportba tartozó sportágaknál a döntések előkészítésében és megválasztásában az vezet eredményre, ha egy adott mozgásformát, technikát jól megtanul a gyermek. Az akcióban, küzdelmi cselekvésben az adott információknak megfelelően tudja alkalmazni. Természetesen a legsikeresebb, az adott szituációhoz legjobban illő, a győzelemhez vezető cselekvést, cselekvés sort kell alkalmazni a lehető legrövidebb idő alatt, hogy a körülményekben ne történjen változás.
A mozdulatok, mozgások, cselekvések megvalósítására létrehozott folyamatot, valamint a helyzetelemzésnek és annak célirányú elgondolásának a szakaszát nevezhetjük realizációs szakasznak. A válaszreakció megindítása után a küzdő az akcióját kivitelezi és kellő felkészültség mellett sikeresen teljesíti azt. A küzdelmi folyamat akkor lesz összetett, ha az emocionális, automatikus és a kognitív szabályozások jól működnek. Lényegében minden szakaszban a visszacsatolás (feedback) irányítja vagy módosítja a következő szakasz kivitelezését, tovább folytatását (Nagykáldi, 2002).
A küzdelmi folyamatban sokszor tapasztalhatunk helytelen jellemformálódást az adott személy oldaláról. Erre következtethetünk a személy kompetenciájából, azaz abból, hogy az egyén mennyire ítéli meg helyesen az adott feladatra való alkalmasságát. A téves kompetencia érzés a sportban és jelen esetben a küzdősportokban történő előfordulása igen sokszor megfigyelhető. Amikor a sportoló versenyek, mérkőzések előtt az ellenfelét szidja, lenézi és ezek után vereséget szenved, akkor méltán mondhatjuk, hogy nem volt kompetens a küzdőtéren, helytelenül ítélte meg a kompetenciáját.
A kompetenciára mindenki számára szükség van, hiszen általában elmondhatjuk, hogy minden küzdelmi folyamatban kockázati faktorok alakítják cselekvésünket, melyeket értékelnie kell a versenyzőnek, és meg kell ítélnie mennyire alkalmas a helytállásra. A jó teljesítmény eléréshez magas kompetencia szintre és jó képességi tulajdonságokra van szükség. A pozitív teljesítmény eléréshez az előbb említett kompetencián túl fontos megemlíteni az önbizalom jelenlétét.
Az önbizalom nem összetévesztendő a kompetenciával, holott gyakran tapasztalhatjuk, megfigyelhetjük e két fogalom keveredését a használóik gondolkodásában. Az önbizalommal teljes személynél jobb a koncentrációs fázis, átgondolt tevékenység jellemzi (nem csak egy akció során, hanem az egész mérkőzés alatt), továbbá jobb képesség mozgósító, hasznosító lehetőségek állnak rendelkezésére. A kompetencia kialakítása becslésen, értékelésen keresztül történik, míg az önbizalom belülről fakadó tudat, hogy az előttünk álló feladatot teljesíteni fogjuk. Az önbizalmat az edzői, tanári ráhatással, mint például dicsérettel, jól felépített tervekkel, technikai-, taktikai tudással, sikerrel lehet növelni, megerősíteni.
Érdekességek, olvasmányok a témához: A tanulók motivációs sajátosságai és az iskolai teljesítmény (Tóth, é. n.)