10.1.2 Informáló (dokumentum, adatközlő, tájékoztató) típusú szövegek feldolgozása
A dokumentum típusú szövegek nem folyamatosak. Céljuk általában a grafikusan megjelenített tényközlés. Jellemzőjük, hogy meghatározó szerepe van a szöveg formájának, elrendezésének. A következő írásos információhordozók tartoznak ide: grafikonok, térképek, ábrák, használati utasítások, nyomtatványok, kérdőívek, szabályzatok, menetrendek, műsorrendek, amelyekkel a tanuló a mindennapi életben találkozik.
Az ilyen típusú szövegek jellegéből adódik, hogy általános érvényű algoritmust nem lehet adni az értelmezésükhöz, hiszen másképp kell feldolgozni egy használati utasítást, mint egy menetrendet. Azt viszont hangsúlyozni kell, hogy nagyon fontos a szöveg áttekintése és a tipográfiai megoldások elemzése.
Először azt érdemes tisztázni, milyen céllal készülnek általában az ilyen szövegek (valamilyen információ nyújtása, tájékoztatás), illetve a konkrét esetben milyen hatást kívántak elérni a szöveg közreadásával. A hétköznapi életben természetesen más a célja egy süteményrecept, egy buszmenetrend vagy egy szórólap közreadásának és olvasásának. Az olvasókönyvi megjelenésük éppen azt célozza, hogy olyan, – a kompetenciáról is szóló órán már említett – használható és transzferálható tudásra tegyenek szert a tanulók, melyet később más, a tanulási helyzettől eltérő szituációban is sikerrel alkalmazhatnak.
Az óra előkészítő részében a tanulók személyes élményeivel érdemes motiválni, illetve az előismereteket mozgósítani.
A dokumentum típusú szövegek esetében – ellentétben a többi tárgyalt szövegtípussal – mindenképpen néma olvasással történjen a szöveggel való ismerkedés3! Nem sok értelme lenne egy menetrend vagy egy szórólap felolvasásának, hiszen – ahogy már említettük - ezek nem folyamatos szövegek.
A szövegfeldolgozáskor olyan feladatsort kell összeállítani, mely – amellett, hogy alkalmas az ilyen típusú szöveg megértésének ellenőrzésére – megismerteti a gyermekeket a különböző dokumentum típusú szövegek megjelenésének céljával, tartalmi és formai jellemzőivel.
Ezen kívül a feladatok adjanak lehetőséget az információk gyűjtése, együttes értelmezése mellett azok összehasonlítására, csoportosítására, rendszerezésére is.
A legegyszerűbbnek tűnő feladattípus az adatgyűjtés, mely azonban a kisiskolás számára a szöveg igen figyelmes tanulmányozását igényli. Ennél is nehezebbek a különböző gondolkodási műveletek az adatokkal, melyek azonban jól fejlesztik problémamegoldó készségeiket. A háttérmondatokra utaló szavak megkeresése, a háttérmondatok konkrét megfogalmazása különösen izgalmas lehet, hiszen a forma és a szöveggel kifejezett szándék közötti összefüggésekre hívja fel a figyelmet.
A kommunikációs kompetencia szintjének emeléséhez járulnak hozzá az olyan feladatok, melyek szóbeli és írásbeli szövegalkotásra, illetve társas interakciók gyakorlására alkalmasak. Például szituációs játék során gyakorolhatják, hogyan lehet meggyőző érvekkel alátámasztani elképzeléseiket. Ezeket a szintetizálás során érdemes alkalmazni.