2.1.6 A szövegtípusok általános jellemzői
1. Élménykínáló (elbeszélő, narratív) szövegek, pl. mese, elbeszélés, vers, útleírás, tudósítás, stb.
Az ilyen típusú szövegek olvasásának közvetlen funkciója és motivációja az élményszerzés, közvetett funkciója az indirekt, spontán tanulás. Az élményszerzés csak úgy valósul meg, ha kapcsolódik az olvasó valamilyen korábbi élményéhez, tapasztalatához, és ha a szöveg tartalma megfelel az olvasó fogalomkészletének, illetve olvasási készsége fejlettségének. Az irodalmi olvasmányok egyaránt segítik a szociális kompetencia, a szociális tanulás, a kognitív kompetencia és az olvasásképesség fejlődését.
Jellemzőjük a történetmondás, illetve az olvasóra gyakorolt érzelmi hatás, a szerző személyes hangvétele. Alkalmas arra, hogy emberi kapcsolatokat, cselekedeteket, érzelmi viszonyulásokat fogalmazzon meg és az olvasó oldaláról válaszadásra késztessen. Az élménykínáló szövegek köznyelvi fogalomrendszert használnak.
2. Tudáskínáló (magyarázó, kifejtő) szövegek
Az ilyen típusú szövegek olvasásának motivációja a kíváncsiság, az érdeklődés vagy a szándékos tanulás. A tudáskínáló szövegek olyan tudást tartalmaznak, melyek lehet, hogy csak később lesznek felhasználhatóak, de hozzájárulnak az értelem fejlődéséhez. Általában különféle témakörökben (természet- és társadalomtudományok, környezetvédelem, stb.) ismeretközlő, ismeretterjesztő céllal íródnak. Ha olvasókönyvi szövegekként jelennek meg, akkor tárgyuk, témájuk tekintetében bármit felölelhetnek, ami az adott korosztály életkori sajátosságainak megfelelnek.
Jellemzőjük a tények, ismeretek tárgyszerű közlése, a tényekből leszűrhető összefüggések, következtetések magyarázata, bizonyítása. Az olvasó számára olyan új tudást is tartalmazhatnak, melynek megértéséhez nem mindig elegendő a köznyelvi fogalomkészlet. Ezért sokszor szükséges, hogy az olvasó külső segítség igénybevételével (a kontextus, lexikonok, szótárak, internet, másik személy) értelmezze a fogalmak egy részét.
3. Informáló (adatközlő, tájékoztató) szövegek, pl. használati útmutató, moziműsor, menetrend, órarend, szórólap, játékszabály, stb.
Az ilyen típusú szövegek olvasásának fő motivációja az érdeklődés, illetve valamilyen probléma vagy helyzet sikeres megoldásához szükséges információk megszerzése. Tartalmuk megértéséhez megfelelő köznyelvi fogalomkészlet és olvasási készség szükséges, de ezek gyarapodása, fejlődése is bekövetkezik a szövegértelmezés folyamán.
Jellemzőjük, hogy olyan – gyakran grafikusan is megjelenített – adatokat, információkat közölnek, melyek segítenek, tájékoztatnak bennünket a hétköznapi élet bizonyos helyzeteiben. Funkciójukat tekintve használati utasítások, melyekkel a gyermekek is nap, mint nap találkoznak. Gondoljunk csak az iskolai órarendre, az utcán osztogatott szórólapokra, buszmegállókban kifüggesztett menetrendekre, vagy a bevásárló központok postaládákba dobott szóróanyagaira! Ezeknek az értelmezése, a bennük szereplő információk megértése sokszor a felnőttek számára sem könnyű, de a mindennapi életben megkerülhetetlenek. Az ilyen típusú szövegek feldolgozása is alkalmas a gondolkodási képességek fejlesztésére.
Az alsó tagozatos olvasókönyvek – a kompetenciamérésekhez hasonlóan – a fenti szövegtípusokhoz tartozó szövegeket tartalmaznak és ajánlanak feldolgozásra. Természetesen – a tanulók olvasóvá nevelése, személyiségfejlesztése, érzelmi és értelmi nevelése okán nagyon helyesen – az élményt kínáló illetve a magyarázó szövegek túlsúlya figyelhető meg. Ugyanakkor a mindennapi életben való eligazodás, az információk megértésének és feldolgozásának képessége jól fejleszthető és kívánatos a dokumentum típusú szövegekkel, ezért ezek is helyet kapnak az olvasókönyvekben.