3.1.6.2 A tanítói bemutató olvasás
A tanulók szöveggel való megismerkedésének egyik módja a tanítói bemutató olvasás.
Manapság a szakemberek körében igen vitatott kérdés a szükségessége. Sokan azt vélik, hogy minden esetben szerencsésebb, ha a gyermek maga ismerkedik meg a szöveggel néma olvasással vagy hangos olvasással. Az ezt vallók szerint a mű akkor hat igazán a gyerekre, ha saját maga kap lehetőséget ilyen formában az interpretálásra. Ugyanakkor azt is mondják, hogy nem jó, ha a tanító „ráerőlteti” a maga felolvasási módját a tanulóra, hanem az maga jöjjön rá, hogyan kell szépen felolvasnia a szöveget.
Véleményünk szerint elsősorban a szövegtípus határozza meg a szöveggel való megismerkedés módját. Ugyanis egy informáló szöveg, pl. egy szórólap esetében semmi értelme nincs a tanítói bemutatásnak, sőt a tanulók általi hangos felolvasásnak sem. Az ilyen típusú szövegek valóban néma olvasást kívánnak meg. A magyarázó, tudáskínáló szövegnél a szöveg nehézsége és a tanulók olvasástechnikai fejlettsége is meghatározó lehet. A jó előkészítő munka, pl. előzetes szó- és kifejezés értelmezés, a nehezebb szavak olvasásának gyakorlása után megkívánhatjuk a néma olvasást, illetve a tanulók általi hangos felolvasást is. De ebben az esetben sem maradjon el az óra későbbi menetében a részenkénti vagy szintetizáló olvasás, illetve a tanító utólagos bemutató olvasása. Az élménykínáló szövegek esetében azonban kívánatosnak tartjuk a tanító mintaszerű, gyönyörködtető bemutató olvasását, mely segítséget adhat és mintául szolgálhat a tanulói felolvasásnak. Ahogyan már fentebb (lásd: szólamok, szövegek olvasása) is említettük, a tanítói bemutatás jól fejleszti a tanulók folyékony olvasását is.
A bemutató olvasásra a tanító minden esetben készüljön fel! A felolvasás mintaszerűségét nemcsak a mondat- és szövegfonetikai eszközök helyes használata adja, hanem a szöveghűség is! Fontos, hogy hibátlan, szép felolvasást halljanak a gyermekek! Ügyeljünk arra is, hogy a figyelem fenntartása és a hallgatóságra gyakorolt hatás felmérése érdekében időnként tartsunk szemkontaktust! Felolvasás közben ne járkáljunk össze-vissza, hanem úgy álljunk (üljünk), hogy minden gyermek jól lásson, halljon bennünket! Ne adjunk előzetes szempontot a bemutató olvasáshoz, mert a szempontra való koncentrálás elvonhatja a gyermek figyelmét a mű egészéről!
Az élménykínáló szöveg művészi bemutatásának (video- vagy hangfelvétel használatával) is helye lehet az óra menetében, de nem a tanítói bemutató olvasás helyett, hanem a szövegelemzést követően kerüljön rá sor!