Skip navigation

2.2.2 Szövegfelismerés 2.

Szókitöltős teszt

Olvassa el az alábbi szöveget, és állapítsa meg, hogy élménykínáló, tudáskínáló vagy informáló típusú! A szöveget követő üres téglalapba a fenti szavak valamelyikének beírásával jelölje véleményét!

A pórul járt kereskedő (Angol monda nyomán)

Amikor még nem volt televízió, sőt még újságok sem, a napi híreket kikiáltók tették közhírré, akik minden nap körbejártak a városban, és hangosan kiabálták a híreket.

Egy napon a kikiáltó London utcáin ezt kiabálta: „Közhírré tétetik! Elveszett egy erszény 200 aranypénzzel. Annak, aki megtalálja, jutalmul a zacskó tartalmának a fele üti a markát!”

Úgy esett, hogy egy szegény fiatal matróz talált egy erszényt, amely egy pad alatt hevert. Az erszény tele volt arany pénzérmékkel. A matróz fejében egymást kergették a gondolatok: mitévő legyen?

Végül a kikiáltó után rohant, és szólt neki, hogy megtalálta az erszényt.

-Szerencse fia vagy – mondta a kikiáltó. Az erszény egy kereskedőé, aki a főtéri fogadóban lakik. Vidd el neki, jutalmat kapsz érte.

A matróz elvitte az erszényt a fogadóba. A gazdag kereskedő majd kiugrott a bőréből örömében, hogy visszakapta az erszényét. Kiborította a tartalmát az asztalra, és számolgatni kezdte az aranyakat.

-A jutalmamért jöttem, uram – mondta közben a matróz. Nagyon szegények vagyunk, és ebből a pénzből talán egy kis házat is tudnék venni.

Ám a kereskedőnek, miközben a pénzt számlálgatta, már máson járt az esze. Azon töprengett, hogyan tudná megspórolni a beígért jutalmat. Végül jó ötlete támadt.

-Hol van a gyémántom? – kiáltotta? – Itt volt az erszényemben az aranyakkal együtt. Hová tetted?

A szerencsétlen matróz nem is tudta, mit mondjon erre.

-Nem volt ott semmiféle ékszer – szólalt meg végül.

-Add vissza a gyémántomat, te aljas tolvaj! – kiabált a kereskedő.

De azt már a matróz sem tűrhette, hogy tolvajnak nevezzék.

-Nem vagyok tolvaj! – kiáltotta. Menjünk el a bíróhoz, majd ő igazságot tesz!

Azzal elmentek a bíróságra.

A bíró előtt először a kereskedő, azután pedig a matróz adta elő a történetet. A bíró figyelmesen végighallgatta őket, majd szúrósan a szemükbe nézett.

-Miért nem mondtad meg a kikiáltónak, hogy az erszényben egy értékes gyémánt is volt? – kérdezte a kereskedőtől.

-Mert meg akartam bizonyosodni a megtaláló becsületességéről, uram – felelte a kereskedő.

-Megesküszöl tehát, hogy az erszényedben volt még egy gyémánt is?

-Igen – felelte a kereskedő.

-És te megesküszöl, hogy az erszényben, amelyet találtál, csak 200 aranypénz volt? – fordult utána a matrózhoz.

-Igen – felelte a matróz.   

-Akkor minden világos – szólt a bíró. Ez nem lehet a kereskedő erszénye, mert nincs benne a gyémánt. Így valószínűleg valaki másé. Ha ez a másik személy negyven napon belül nem jelentkezik, az erszény és a pénz a matrózt illeti.

A kereskedő hirtelen elsápadt. Szája szóra nyílt, de hang nem jött ki rajta.

-És remélem – tette hozzá a bíró –, hogy valaki majd megtalálja a te erszényedet is, benne a gyémánttal.

Enable JavaScript