4.1.2.1 A szavak (szókapcsolatok) megértése
A szövegértési vizsgálatok azt mutatják, hogy, azok a gyermekek, akiknek nagyobb a szókincsük, jobb teljesítményt nyújtanak a teljes szöveg megértésében, mint a szegényesebb szókinccsel rendelkező társaik. A szavak megértése a beszéd és a beszédértés fejlettségétől függ, amit a szociokulturális fejlettségi szint erősen befolyásol.
A szó megértése úgy jön létre, hogy az új szó összekapcsolódik a már ismert szóval, szavakkal, belestrukturálódik a már meglévő fogalmi hálóba, s a fogalmak kölcsönösen fel fogják egymást idézni.
A fejlesztést tehát a szavak megértésének tanításával kezdjük. Mi szokott gondként jelentkezni? Egyrészt az, hogy egyáltalán nem ismer a gyermek egy adott szót, vagy pedig nem pontosan tudja annak jelentését.
A szavak (szókapcsolatok) jelentésének megvilágítására többféle módszer adódik:
-Kikerestetjük a jelentést valamelyik értelmező szótárból (Képes diákszótár, Magyar értelmező kéziszótár, Magyar szólások és közmondások, Szóbúvár, stb.) vagy az internetről.
-Szemléltetéssel: a tárgynak, növénynek vagy képének (pl. szablya, íj) illetve a cselekvésnek (pl. botorkál, sunnyog) a bemutatásával, vagy interaktív tananyag, internet (pl. jurta) felhasználásával.
-A szó mondatba helyezésével, pl. Nem sírt hangosan, csak hüppögött.
-A szó rokon értelmű alakjaival, pl. dalárda – énekkar, garaboly – kosár.
-Ellentétes jelentésű szóval, pl. égimeszelő – alacsony.
-Klasszikus szómeghatározással: a legközelebbi nemfogalom és a megkülönböztető jegyek megadásával, pl. A tricikli olyan bicikli (kerékpár), amelynek három kereke van.
-Összetett szavak esetén az előtag és az utótag jelentéséből kiindulva, pl. drágakő – olyan kő, ami drága, tehát értékes, sokba kerül; galamblelkű – olyan a lelke, mint amilyen a galamb, tehát szelíd.
-Jelentéstérképpel a fogalmi körök összefüggéseinek grafikai ábrázolásával, pl. a kanapé (jelentésének magyarázatára vagy pontosítására):
-Jelentéshálóval (fürtábrával), ami az adott szóhoz kapcsolható szavakat, szókapcsolatokat ábrázolja grafikusan, pl. Mi jut eszedbe a huszárról? (A jelentés pontosítására, az előismeretek leltározására is alkalmas.)
-Összetevős elemzéssel a megkülönböztető jegyek ábrázolására, pl. a fűzfa a fenyő és a tulipán ismeretében (a jelentés pontosítására):
|
növény |
fás szárú |
örökzöld |
lágy szárú |
fenyő |
+ |
+ |
+ |
_ |
fűzfa |
+ |
+ |
_ |
_ |
tulipán |
+ |
_ |
_ |
+ |
-Következtetéssel a szövegből, pl. a ragályos szó jelentése kikövetkeztethető a szövegből: A kanyaró ragályos betegség. Kata kanyarós lett. A kistestvére egész délután vele játszott. Hamarosan ő is elkapta a betegséget. > „átragad” egyik emberről a másikra, el lehet kapni, tehát ragályos.
-Ki vagyok én? – játékkal is összegyűjthetjük egy szó fogalmi jegyeit. (Lásd: Gyakorlatok, Szókincsbővítés 3.)
-Szólások esetén érdemes a szó szerinti jelentésből kiindulni (pl. kiteszi a szűrét), és abból következtetni, vagy egyszerűen megmagyarázni az átvitt értelmű jelentést. Magának az átvitt értelem szókapcsolatnak a magyarázatára pedig bármelyik szólás alkalmas. Egyes közmondások esetén is alkalmazható eljárás a szó szerinti jelentésből kiindulni pont azért, hogy belássuk, nem úgy kell értelmezni, ahogy olvassuk. Pl. Ki korán kel, aranyat lel. > Akkor mindenki korán kelne. Ha korán kelünk, több hasznos munkát tudunk elvégezni, és az elvégzett munka is érték.
-Megkönnyíthetjük a szavak, szókapcsolatok, szólások, közmondások jelentésének megértését illetve a jelentés pontosítását úgy is, hogy aktualizáljuk azokat, vagyis a gyerekek saját tapasztalataira kérdezünk rá.