5.1.2.3 Az RJR-modell

Ahogyan fentebb említettük, az olvasóközpontú modellek közé tartozik. A modell alapja a Nemzetközi Olvasástársaság (IRA) szakértői által összeállított program, melynek neve: Readig and Writing for Critical Thinking (RWCT), magyarul: Olvasás és írás a kritikai gondolkodásért.

Az RWCT-program kimunkálói olyan módszereket és technikákat ajánlanak, melyek gyakorlatilag minden tantárgy esetében alkalmasak a kritikai gondolkodás fejlesztésére, de elsődlegesen a humán és társadalomtudományok tanítása során. A kritikai gondolkodás olyan komplex gondolkodási folyamat, amely valamely információ/tudás/ismeret megszerzésével indul, és saját álláspont kialakításával fejeződik be.

Az RWCT-program olyan módszerekkel, technikákkal ismertet meg, melyek egy része segít mintegy láthatóvá tenni a gondolkodási folyamatokat. Ezek olyan rajzok, grafikai szervezők, melyek segítségével a tanulók maguk építhetik fel saját tudásukat. (Pl. fürtábra, Venn-diagram, stb.) Ezekkel a következő órán ismerkedünk meg.

Fontos elemei a programnak a tanári kérdések, melyek Bloom taxonómiája segítségével osztályozhatók.

 (Az órához kapcsolódó Internetes böngésző segítségével tanulmányozhatja Bloom taxonómiáját.)

A kérdések közül az alacsonyabb szintűek tények felismerését, fogalmak megértését igénylik, a magasabb szintűek pedig problémamegoldásra, szintézisre, értékelésre késztetik a tanulókat. Kisiskolások esetében elsősorban a szépirodalmi szövegek adhatják az utóbbiak kontextusát. Az RWCT-program módszereinek jelentős részében nagy szerepük van a tanulói kérdéseknek is, melyek szintén hozzájárulhatnak a szövegértés és a kritikai olvasás fejlesztéséhez.

A program az együttműködésen alapuló, kooperatív tanulási formák keretei között valósítható meg. (Lásd: 6. óra)

Az alkalmazáshoz egy keretet is ad a program, az ún. RJR-modellt, mely 3 fázisból áll: I. Ráhangolás (R), II. Jelentésteremtés (J), III. Reflektálás (R).

Óravázlatban gondolkodva a lebonyolítás a következőképpen történhet:

I. Bevezető rész:

Ráhangolás (R)

-beszédművelés

-az adott témával kapcsolatos előismeretek felidézése

-motiváció

-célkitűzés

-jóslás a várható tartalomra vonatkozóan (cím vagy kulcsszavak, kifejezések alapján)

-kérdések megfogalmazása.

II. Fő rész:

Jelentésteremtés (J)

-az új ismeret feldolgozása, megértése

-válaszok megfogalmazása

-az új és régi ismeretek összekapcsolása.

III. Befejező rész:

Reflektálás (R)

-az új ismeretek megszilárdítása

-szintetizálás (Pl. tartalommondás szempontváltással, dramatizálás, egyetértés-játék, kockázás, forró szék, stb. Leírásuk a 6. óránál.)

-házi feladat feladása

-az óra tanítói és tanulói értékelése

-óra végi szervezés