Skip navigation

6.1.2.4 A csendjel

Adódhatnak az óra menetében, a munka egy adott fázisában olyan helyzetek, amikor szükséges lehet, hogy mindenki a tanítóra figyeljen. Például ha lejárt az idő az éppen aktuális feladat elvégzésére, vagy akkor, ha olyan mondanivalónk van, amit mindenkinek fontos hallania, esetleg ha túl nagy a munkazaj. Ezért előre megállapodunk a tanulókkal egy ún. csendjelben, aminek a hatására mindenki elhallgat, abbahagyja azt, amit éppen csinál, és a pedagógusra figyel. A csendjel legegyszerűbb formája, ha a tanító felemeli a kezét, és egyetlen szó nélkül megvárja, hogy mindenki elcsendesedjen. A csendjel – nevével ellentétben – akár hangjel is lehet: csengő- vagy sípszó, vagy taps.

A csendjel egyik alkalmazását figyelheti meg következő órafelvételen. Nyissa meg, keresse ki, és nézze meg 18.58-19.25 perc közötti részét az órának!