2.1.5 A szövegtípus. A szöveg típusai
A szövegtípus történetileg kialakult, hagyományozott szövegforma, mely sajátos szerkezetben és stílusban jelenik meg, általában meghatározott célhoz, beszédhelyzethez, témához, kötődik, s átfogja a nyelvi közlés minden területét.
A szöveg típusai többféle megközelítésben vizsgálhatók. Néhány lehetséges osztályozás:
-műnemek és műfajok szerint epikai, lírai vagy drámai alkotás;
-ha a formai szempontot vesszük figyelembe, akkor a szöveg lehet vers, próza vagy prózavers;
-ha az eredetét, akkor népköltészeti vagy műköltészeti;
-ha a célját, jellegét, akkor szépirodalmi, ismeretterjesztő és publicisztikai;
-a szöveg fizikai megjelenését tekintve lehet szóbeli vagy írásbeli;
-szinte bármelyik típusú szöveg megjelenhet élményszerű és tárgyszerű megfogalmazásban.
Az olvasás három alapfunkciójának az élmény-, az információ- és a tudásszerzést tekintjük, ezért pedagógiai és módszertani szempontból ez a funkcionális megközelítés a legszerencsésebb. Háromfajta szöveget célszerű tehát megkülönböztetni:
-az élménykínáló (elbeszélő, narratív)
-a tudáskínáló (magyarázó, kifejtő)
-informáló (dokumentum, adatközlő, tájékoztató).
A szövegek típusa, műfaja, általános nyelvi sajátosságai bizonyos olvasási, szövegbefogadási és értelmezési módokat hívnak elő a memóriából. Másképpen kezdünk hozzá egy mese, egy vers vagy egy természeti képződményt leíró szöveg olvasásához, hiszen ezek olvasásának motivációja, célja, értelme más és más. Az olvasási módot tehát a szöveg önmagában hordozza, mintegy előre kódolja a befogadást.
Az országos és a nemzetközi kompetenciamérések szövegértésre vonatkozó tesztjeiben is a fenti három nagy szövegtípus jelenik meg.
(Az alábbi linkre kattintva olvashat az országos kompetenciamérésekről és azok eredményeiről.