8.2.2 Fejléc elkészítése tervezethez vázlat alapján
Feladat
Az alábbiakban egy 3. osztályosoknak szóló mese feldolgozásának vázlatát találja. A képek kivételével a mellékleteket is szerepeltetjük. Készítse el a számítógépén az óra tervezetéhez fejlécet a tanultaknak megfelelően! Ne felejtse el a mellékletek számozott felsorolását! A mellékletekhez keressen képeket oda, ahol azok hiányoznak! Tüntesse fel a képek forrását is!
Óravázlat
Tananyag: Huncut csizmadiák c. magyar népmese, Tóth Béla feldolgozása (Megjelent: Földvári Erika 2008. Olvasókönyv harmadik osztályosoknak. Szeged: Mozaik Kiadó. Melléklet 1.)
Óra eleji szervezés:
a/ Véletlenszerű csoportalkotás:
Mindenki húz egy kis képet, amelyen csizma, macska, medve, ill. hal képe látható. Az azonos képpel rendelkezők kerülnek egy csoportba. (Melléklet: képek)
b/ Felelősök választása csoportonként: íródeák, szóvivő, feladatfelelős, csendfelelős
RÁHANGOLÁS
1. Szókincsbővítés, közmondás aktualizálása: Projektorral kivetítve: KÖLCSÖNKENYÉR VISSZAJÁR – jelentés megbeszélése (szó szerint, átvitt értelemben) majd egy-egy példa a saját életükből – csoportmunka, majd együttes megbeszélés.
2. Asszociációs gyakorlat: Kiinduló szó: CSIZMADIA – az elsőnek súgom, mi jut eszedbe róla? Hangosan mondd ki azt az egy szót! Kígyóvonalban haladva mindig az utolsó elhangzott szóhoz mondanak azonnal egy következőt.
Az utolsó szó után kérdés: Mi lehetett a kiinduló szó? (Tippelés, majd kimondás.)
3. Előismeretek mozgósítása: Csizmadia-műhely képe kivetítve projektorral. Mi volt a csizmadia munkája? Hogyan lett a legényből mester? Mikor lehetett több munkája a csizmadiának, tavasszal vagy ősszel? Miért? – beszélgetés. (Melléklet: kép)
4. Célkitűzés: Olyan népmesével ismerkedünk meg, melynek főszereplői csizmadiák, mert nem is egy, hanem két csizmadia szerepel bele. Huncut csizmadiák a mese címe.
5. Előzetes címvizsgálat: Jóslás cím alapján: Miről szólhat a mese? – néhány előfeltételezés meghallgatása.
JELENTÉSTEREMTÉS
1. Ismerkedés a szöveggel: (Melléklet 1.)
a/ Összerakósdi: a történet négy részre esett szét, összekeveredtek a darabjai: nektek kell összeraknotok.
Segítség: az utolsó mondat – csoportmunka
b/ Felolvasom nektek a mesét. – tanítói bemutató olvasás
2. Spontán reakciók: Kinek tetszett? Miért? Kinek nem tetszett? Miért?
3. Utólagos címvizsgálat: Kinek sikerült legjobban megjósolni a mese tartalmát? – frontális, beszélgetés
4. Új cím adása: Szóban adjatok új címet a mesének! – páros munka – néhány cím meghallgatása
5. Szereplők, helyszínek, idő: Kik a szereplői a történetnek? Hol játszódik, milyen helyszíneken? Mikor játszódik a mese? – frontális, beszélgetés
6. Önálló szövegértési kompetencia ellenőrzése: Állapítsátok meg a szöveggel kapcsolatos állításokról, hogy igazak vagy hamisak! (Melléklet 2. Igaz – Hamis) – egyéni munka
7. Újraolvasás: Most ti fogjátok felolvasni a mesét: mindenki 2 mondatot olvas, akinek a vállát érintem, az folytatja.
8. Tájékozódás a szövegben:
a/ Történetbontás – szerkezet
A történet két részre bontható. Mindkét rész ugyanazzal a mondattal fejeződik be. Húzzátok alá ezeket a mondatokat! (Így aztán János megmaradt.) – páros munka, csoportellenőrzés, majd frontális
b/ Kulcsszavak keresése:
Találjátok meg a történet két kulcsszavát, mely az események idejére utal, és húzzátok alá azokat is! (Tavasszal… – Ősszel…) – páros munka, csoportellenőrzés, majd frontális.
Beszéljétek meg párotokkal majd csoportotokkal azt is, hogy milyen összefüggést láttok a kulcsszavak és a részekre bontás között!
9. Belső hang: Írjátok le nagyon röviden, mit gondolhattak magukban a szereplők az adott szituációban! (Melléklet 3.) A választ a szóvivőktől kérem! – differenciált csoportmunka
10. Szórokonság: Kössétek össze a feladatlapon azokat a szavakat, melyek ugyanazt jelentik! – egyéni munka, ellenőrzés kivetítővel (Melléklet 4.)
11. Némajáték: A meséből kivett megadott részt kell csak mozdulatokkal megjeleníteni a csoportoknak, majd felkészülés után előadni. Mindig a következő csoport próbálja kitalálni, melyik részt játszották el. (Melléklet 5.) – csoportmunka
REFLEKTÁLÁS
1. Vallatószék (forró szék): Mester – János. Először az egyik, majd a másik főszereplő bőrébe bújva kell a széken ülőnek válaszolnia az osztály tanulói által feltett kérdésekre. Kérdezzetek tőlük, de ők csak igazat válaszolhatnak! (Pl.: Miért mondta mester uram Jánosnak, hogy halat fognak enni estére?)
2. Egyetértés-játék: A szöveg tartalma alapján kell olyan megállapításokat tennetek, amelyekkel mindannyian egyet tudtok érteni. – csoportmunka, majd közös ellenőrzés. (Melléklet 6.)
3. Visszatérés a közmondásra: miért ezt választottam vajon? Vélemények, tanulság – beszélgetés.
4. Házi feladat: illusztráció készítése a mese tanuló által kiválasztott mozzanatához. Tartalommondás szempontváltással: Képzeld valamelyik főszereplő helyébe magad! Az ő nevében mondd el a mesét!
5. Az óra értékelése: a/tanítói, b/tanulói: Csak az arcoddal mutasd, hogyan érezted magad a mai órán!
Óra végi szervezés
Mellékletek:
1. Szöveg:
----------------------------------------------------------------------------------------------------
A csizmadiának volt egy legénye. Tavasszal, mikor a munka megszűnt, a legényt nem akarta elküldeni, mert jó munkás volt, azt mondta neki:
− János, én nem küldöm el magát, de látja, nincs munka, majd a szőlőben is dolgozgatunk egyet-mást! Maradjon itt, kimegyünk kapálni!
A legény beleegyezett, mert munka máshol sincs, mit barangoljon.
Kimentek kapálni, azt mondja a mester:
− János, iparkodjunk, estére halat eszünk!
----------------------------------------------------------------------------------------------------
János nagyon szerette a halat, dolgozott is szorgalmasan.
Este, mikor hazamentek, nagy tál bablevest vitt be az asszony, János egy tányérral megevett, a kanalát letette.
A mester kérdi tőle: − János, miért nem eszik? Már jóllakott?
− Nem eszem több levest, mert halat nem bírok majd.
− Hát ez nem hal? − kérdi a mester.
− Hogy volna hal, hiszen bab! − feleli János.
− Hát, ha nem hal, János, akkor odaadom a könyvét, elmehet.
Elgondolta a legény, akárhova megy, most nincs munka. Fogta a kanalát, megkeverte a bablevest, nézte, azt mondta:
− Hal ez csakugyan, csak még apró!
Így aztán János megmaradt.
----------------------------------------------------------------------------------------------------
Ősszel, mikor már volt munka elegendő, egy ebéd alkalmával János kinézett az ablakon, s így szólott a mesternek:
− Mester úr, nézze csak a szomszéd ház tetején a medve hogy sétál!
Kinéz a gazda, azt mondja a fiúnak:
− Maga meg van bolondulva, János! A macskát medvének nézi?
− Hát nem medve az, mester úr? − kérdi.
− Hát hogy volna medve, macska az!
----------------------------------------------------------------------------------------------------
− Hát ha nem medve, adja ki a vándorkönyvemet!
Akkor könnyen beszélt, mert a munka megindult. Azt mondja a mester a feleségének: − Hozd be, anyjuk a szemüvegemet a műhelyből, majd felteszem, megnézem jobban.
Fölteszi, azt mondja:
− János, magának igaza van! Medve az még, csak kicsike!
Így aztán János megmaradt.
2. Igaz – Hamis
1. Tavasszal a csizmadia el akarta küldeni a legényét. I H
2. A kapálás után hal volt vacsora. I H
3. János nem ette meg a bablevest. I H
4. A legény medvének nézte a macskát. I H
5. Huncutságra huncutság a válasz. I H
6. János mindkétszer megmaradt. I H
3. Belső hang
1. csoport: Mit gondolhatott magában a csizmadiamester, mikor ezt mondta:
- János, iparkodjunk, estére halat eszünk!
2. csoport: Mit gondolhatott magában János, mikor ezt mondta:
- Hal ez csakugyan, csak még apró!
3. csoport: Mit gondolhatott magában János, mikor ezt mondta:
- Mester úr, nézze csak a szomszéd ház tetején a medve hogy sétál!
4. csoport: Mit gondolhatott magában a csizmadiamester, mikor ezt mondta:
- János, magának igaza van! Medve az, csak még kicsike!
4. Szórokonság
Kössétek össze azokat a szavakat, melyek ugyanazt jelentik!
iparkodik kóborol
csizmadia csalafinta
barangol igyekszik
huncut varga
5. Némajáték
1. csoport:
Este, mikor hazamentek, nagy tál bablevest vitt be az asszony, János egy tányérral megevett, a kanalát letette.
2. csoport:
Fogta a kanalat, megkeverte a bablevest, nézte, azt mondta:
- Hal ez csakugyan, csakhogy még apró!
3. csoport:
Ősszel, mikor már volt munka elegendő, egy ebéd alkalmával János kinézett az ablakon, s így szólott a mesternek:
- Mester úr, nézze csak a szomszéd ház tetején a medve hogy sétál!
4. csoport:
Azt mondja a mester a feleségének: - Hozd be anyjuk, a szemüvegemet a műhelyből, majd fölteszem, megnézem jobban.
Fölteszi, azt mondja:
- János, magának igaza van! Medve az, csak még kicsike!
6. Egyetértés-játék
Egyetértünk abban, hogy a csizmadiamester nem………………………….....
Egyetértünk abban, hogy János ……………………………………………….