4.1.3.2 Az interpretáló (értelmező) olvasás tanítása
A szövegben levő rejtett tartalmak, bennfoglalások (implikációk), kikövetkeztethető gondolatok feltárását, megértését jelenti. Az értelmezés során mindig valami hiányt kell felfedezni és pótolni. „Sorok közötti” olvasásnak is szoktuk nevezni. Alapja a pragmatika, mely egy olyan – viszonylag új tudomány – mely a nyelvnek és használójának a viszonyával foglalkozik.
Az alsó tagozatos gyermek világtudása, tapasztalatai azonban nem mindig elegendőek a megértéshez, ezért ehhez tanítói segítségre szorulnak.
Az értelmező olvasás készségei:
-Olyan gondolatok felfedezése, melyek nincsenek beleírva a szövegbe (implikációk).
Az implikációk (bennfoglalások) olyan dolgok, melyeket beleértünk a szövegbe egyrészt azért, mert nem kell mindent teljesen részletesen kifejteni, másrészt mert neveltetésünknek, kulturális hagyományaink vagy más ismereteink következtében biztosan megértünk. Például figyeljük meg ezt a versrészletet:
„Kertünk végét vakond járja,
fia, lánya és a párja,
túrnak, fúrnak kicsik, nagyok,
én meg tiszta ideg vagyok.” (Nagy Bandó András: Vakondok – részlet)
A felnőttek természetesen értik, miért „tiszta ideg” a költő. A kisgyerek nem biztos, hogy tudja: a vakond pázsitot, veteményt, mindent kitúr a járatkészítés közben, és jóformán nem tudunk semmit sem tenni ellene.
-Olyan ok-okozati viszonyok felfedezése, melyek nincsenek szó szerint megfogalmazva a szövegben (preszuppozíciók > előfeltevések). Háttérmondatoknak is szoktuk nevezni őket.
A preszuppozíciók (előfeltevések) a szöveg háttérmondatai, vagyis a szöveghez szorosabban tartozó rejtett állítások. Ilyen a következő:
„Ezen a napon még sokkal borzasztóbb volt minden.” (Szabó Magda: Sziget-kék – részlet)
Arra kell itt gondolnunk, hogy a megelőző napokon is borzasztó dolgok történtek. A gyerekek számára úgy is megkönnyíthetjük a megértést, ha felhívjuk arra a figyelmet, hogy sokszor megtalálhatók az ilyen mondatokban olyan szavak, melyek utalnak a háttértartalomra. Pl. Megint lekéstem a buszt. Arra következtethetünk a megint szóból, hogy ez már korábban is előfordult.
-Az író szándékának kiderítése.
Nem arra a kérdésre gondolunk itt, hogy vajon mire gondolt a költő, amikor ezt vagy azt írta, hiszen azt nem tudjuk kideríteni. Arról viszont beszélhetünk, hogy bennünket mire tanít az adott írásmű. Az is tudható, hogy pl. ismeretközlés, gyönyörködtetés, tanítás, stb. a szöveg célja. A tanmeséket (fabulákat) például kimondottan tanító céllal írták; burkolt jelentést tartalmaznak, így kiválóan alkalmasak az interpretáló olvasás fejlesztésére.
-Az indirekt beszédaktusok (a mondatban kifejezett szándék) megértése.
Például nézzük a következő rövid szövegrészletet:
-Összepakolnál a szobádban? – kérdezte anyu Pistitől. A fiú úgy tett, mintha semmit sem hallott volna. Játszott tovább.
Ezzel az eldöntendő kérdéssel az anyuka valójában nem választási lehetőséget kínál fel Pistinek, hanem tulajdonképpen elvárja tőle, hogy rendet rakjon a szobájában. A gyerekek még nem minden esetben értik meg az indirekt beszédet, „egyenesben” gondolkodnak. (Ezért is tapasztaljuk, hogy pl. a vicceket sem értik meg sokszor, mert a szó szerinti jelentésben gondolkodnak.)
-A deixis megértése. (A névmások és határozószók jelöltjének megállapítása.)
A konkrét rámutatás, melynek legismertebb magyar példája a Szózat következő részlete: „Itt küzdtenek honért / A hős Árpádnak hadai, / Itt törtek össze rabigát / Hunyadnak karjai.” A felnőtteknek természetes, de a gyerekeknek valószínű meg kell magyarázni, hogy az itt a hazára, a szülőföldre vonatkozik. (Tehát az itt határozószó referense, jelöltje a haza.)
-Ellipszis (hiányzó szavak) kikövetkeztetése. (Grammatikai vagy stilisztikai hiányosság)
A szövegbe bele nem írt részeket háttérismeretünk és a szövegösszefüggés alapján pótolhatjuk.
Grammatikai hiányosság fedezhető fel pl. az alábbi versrészletben: „Nézd, ez a négy kőoroszlán / Milyen mogorván feszít posztján. / De csak nappal! Éjszaka…” (Tóth Bálint: A Lánchíd kőoroszlánjai – részlet) A mondat kiegészítésével könnyen megoldható: De csak nappal feszítenek posztjukon.
-A költői nyelv megértése
A következő, szövegelemzésről szóló fejezetben tárgyaljuk.